Nemrégiben írtunk nektek az indokínai ízeket felvonultató Opium étteremről, ami a Saó, Khan és Quí éttermeket is nyitó négyes, Nguyen Thuy Phuong, Wang Song Tao, Anh Tuan és Regős Dániel új helye. Az Opiumban azt tűzték ki célul, hogy a klasszikus indokínai ízekkel ismertessék meg a közönséget, most azonban még egyet lépnek előre: szeretnék, ha egy kicsit itthon is meghonosodnának a vietnámi kávézási szokások. Mostantól mindegyik éttermükben kaphatóak lesznek a vietnámi kávé, amelyeket nekem is volt alkalmam megkóstolni a Khan étteremben.
Ha kávé, akkor Vietnám!
Kevesen tudják, de a vietnámi kávékultúra igen élénk, sőt a kávétermesztésük is kimagasló. Brazília után Vietnám a második legnagyobb kávétermelő ország a világon. Bár az éghajlat az arabica kávé előállítására nem nagyon alkalmas, a robusta kávé remekül megterem az országban.
A kávézás Vietnámban nagyon elterjedt, ami elsőre kissé furcsának tűnhet, lévén ázsiai országról van szó, arrafelé pedig mindig is inkább a tea hódított. Vietnámban azonban az ételek és az italok esetében is erősen érvényesül a francia hatás, már az alapanyagok terén is. Gondoljunk csak a vietnámiak egyik leghíresebb ételére, a bánh mí szendvicsre, aminek az alapja egy bagett. A kávéval is a franciák ismertették meg az itt élőket az 1850-es években, ami olyan jól sikerült, hogy az ország középső részén ma már kiterjedt kávéültetvények találhatók.
Lassan és édesen
A vietnámi kávékultúra két fontos tekintetben is eltér az európaitól. Az egyik, hogy a vietnámiak nem sietnek el semmit, a kávét lassan készítik és lassan isszák – szemben például az olasz eszpresszóval, amit az ember állva felhajt a pultnál gyorsítóként, aztán rohan tovább. A másik pedig, hogy a kávét sűrített tejjel készítik, ami eleve édessé teszi. Ez például nekem, európai kávéfogyasztónak furcsa, mert nem különösebben szeretem a kávét cukorral. Azonban öt vietnámi kávé kóstolása után megállapítottam, hogy ezek az italok sokkal inkább desszertként működnek.
A sűrített tej alkalmazása azért terjedt el eredetileg az országban, mert a friss tej meglehetősen korlátozottan volt hozzáférhető, ráadásul a konzerves sűrített tej sokkal jobban eláll a meleg éghajlaton. Emellett krémes állagot és kellemes, édes ízt kölcsönöz a kávénak – ami egyébként már pörköléskor is kap egy kis édeskés ízt, hiszen sokszor vajon pörkölik. A kávézó és a csoki sokszor kéz a kézben jár Vietnámban, mindkettőnek megszállottjai az ott élők.
Csepegtetős phin kávé
A legszélesebb körben ismert vietnámi kávé a phin, vagy ahogy Nguyen Thuy Phuong hívja, a zen-kávé, hiszen elég sok türelmet igényel. A vietnámi kávé készítése egy speciális, ámde rendkívül olcsó eszközzel történik, ezért is terjedhetett el széles körben. Leginkább a filteres kávéra hasonlít, de nem kell hozzá papír.
Az elkészítése nem bonyolult: üvegpohárba egy kis sűrített tejet nyomunk ízlés szerint, majd a fémszűrőt átöblítjük forró vízzel, hogy felmelegítsük. Belemerünk nagyjából három kiskanál őrölt kávét, lenyomkodjuk a szűrővel, és jöhet rá a forró víz. Azonnal rá kell tenni a kis szerkezet tetejét, ami így vákuumot képez, és lassan elkezd lecsöpögni a kávénk. Az elkészítése nem gyors, így a vietnámi kávé reggelre nem ideális. Vagy éppen hogy az, hiszen amíg az ember elkészíti, fel is ébred. Ebéd után azonban az erős ázsiai fűszereknek, csípős ízeknek remek kiegészítője ez a kissé édeskés ital.
Jegeskávé
A jegeskávé Vietnámban nemcsak egy trend, hanem a meleg miatt alap. Az is előfordulhat, hogy eleve jéggel hozzák a kávét, ha a vendég nem szól, hogy forrón kéri. A fent említett éttermekben kipróbálhatjátok a matchás és a mungóbabos jegeskávét is (egy kis sűrített tej persze mindegyikbe kerül, sőt a matchásba francia tejszín is). Igazi különlegességek, nekem a második jobban ízlett, de nem vagyok egy matchafan. A mungóbabból és lótuszból készített őrleményt ugyanúgy el lehet keverni a kávéban, mint a matchát, és remek ital kerekedik belőle.
Vietnámi tojásos kávé
Talán a legkülönlegesebb, és egyben legmegosztóbb ital a vietnámi tojásos kávé. Ez nem olyan régi találmány, egy vietnámi séf fejlesztette ki a múlt század negyvenes éveiben, amikor a sűrített tej hiánycikknek számított. A vietnámiak nagyon rákaptak a phin kávéra, így egy vietnámi séf azon kezdett gondolkodni, mivel tudná ezt helyettesíteni. Végül a tojásra esett a választása: friss tojássárgáját kevert ki cukorral és ezt a habot tette a kávé tetejére. Ezt csak édességőrülteknek és tiramisumániásoknak ajánlom, tömény és édes, mint egy valódi desszert!
Ha esetleg még nem hallottál róla, mindenképpen próbáld ki – Nórinak hála még receptünk is van hozzá!
