A La Movida egyik tulajdonosa, Felix 11 évvel korábban látogatott először Budapestre munkaügyben, azóta pedig egymást váltotta a budapesti és madridi székhelye. Időközben megismerkedett a partnereivel, akiknek már több éttermük is van a fővárosban, mint pl. a Kazinczy utcában található Fuego vagy a budai La Nube tapasbár. Ezúttal egy olyan étteremben gondolkodtak, ami se nem spanyol, se nem mexikói, hanem a térségre jellemző legjobb és legnépszerűbb ételeket vonultatja fel. A személyzet, vagyis a szakácsok nagy része maga is dél-amerikai, az ételek minőségét pedig a mexikói származású Hector garantálja.
A hely korábban egyébként IT szaküzletként működött, így teljesen át kellett alakítani. Ez nem kevés munkát jelentett, de szerintünk minden percet megért, mert nagyon jó hangulatot sikerült teremteniük, ami valahol félúton van egy klasszikus étterem és egy laza szórakozóhely között. Természetesen az enteriőr legerősebb pontja a padlótól plafonig érő két portré, ami annyira vonzza a tekintetet, hogy el sem akarsz menni innen. Mi se tettük, lássuk, miket kóstoltunk!
Taco de hongos al pastor con piña
A különféle tacók egyértelműen a La Movida bestsellerei közé tartoznak, amit meg is értek, hiszen mindenki találhat kedvére valót. Amit úgy értek, hogy MINDENKI. A hétféle taco között van tonhalas, garnélás, bárányos, marha- és sertéshúsos, valamint kétféle vega is. Mi ez utóbbiból választottuk a pulled pork feelinget idéző gombás-ananászosat. Nórinak és nekem is nagyon ízlett, a fűszerezése elég intenzív, de azért átjön a gomba is, a grillezett ananász pedig nagyon megdobja az összhatást. Warning! Amikor azt mondom, hogy intenzív a fűszerezése, az azt jelenti, hogy durván csípős (ezt, mondjuk, érdemes lenne jelezni az étlapon), így aki nem bírja, semmiképp se kérje. Egyébként pont emiatt szerintem egy kicsivel több ananászt még elbírt volna, hogy a gyümölcs édes íze kissé lágyítson rajta. A mérete ne tévesszen meg senkit, tökéletesen elég belőle két ekkora (1690 Ft).
Mejillones al vapor con leche de coco
A nap egyértelmű meglepetése ez a fogás volt, pedig én eddigre már két másik étteremteszten is túl voltam, köztük egy ukrán helyen is (cikk hamarosan!). Kagylót leginkább fokhagymás-fehérboros szószban tálalnak, némi kenyér kíséretében. Na, hát az itteni kagyló nem is lehetne távolabb ettől, de igazán megéri kipróbálni. A La Movidában kókusztejes szósszal készítik, amibe raknak még egy kis gyömbért, chilit és egy nagyon kevés mézet. Mindketten egyetértettünk abban, hogy nemcsak hogy soha eszünkbe nem jutott volna így készíteni kagylót, de még csak nem is találkoztunk ilyennel sehol, szóval ha nyitottak vagytok az újdonságokra, ezért megéri a Dohány utcába jönni. A másik extra benne, hogy nem tudom, honnan szerzik a kagylót, de a húsa mindegyiknek hatalmas, és úgy van elkészítve, hogy szinte krémes az állaga. Mi imádtuk, és egy megveszekedett darabot sem hagytunk belőle (2400 Ft).
Pulpo a la parrilla con papa rota
Aki követte a Nórival közös kalandozásunkat Lisszabonban, az tudhatja, hogy mindketten odavagyunk a polipért, és úgy általában a tengeri bigyókért. Ennélfogva nem is lehetett kérdés, hogy itt is teszteljük a polipot, főleg, mert ilyen távol a tengertől sajnos kevés helyen kapni, pláne olyat, ami még jól is van elkészítve. Nos, aki esetleg nem engedheti meg magának a Big Fish árait, de szereti ezt a nyolclábú jószágot, az most nagyon örülhet. Méretében legalább akkora csápot kapni itt, amit magától értetődő módon grillre dobnak. Mellé egy különböző paprikákból és sült fokhagymából álló, füstös ízű szósz érkezik, parázsburgonya társaságában. Fantasztikusan finom, hibátlanul elkészítve. Szinte nincs olyan étel a világon, aminek ne állna jól a grill adta füstös, néhol kicsit odapörkölődött íz. A polipot aztán tényleg sehogy máshogy elképzelni nem tudom úgy, hogy az ennyire jó legyen. Aki szereti, ne is nézzen mást az étlapon, ez lesz a befutó (4750 Ft)!
Ceviche peruano con leche de tigre
A ceviche eredetét tekintve egy Peruból származó étel, jelentése „friss hal”. Ez a legtöbb esetben nemcsak azt jelenti, hogy friss, hanem hogy nyers, így érdemes a lehető leghamarabb elfogyasztani. Általában valamilyen citrusos mártásban vagy szósszal kínálják, esetünkben ez a középen látható „tigristej”. Ebben fehér halszósz, rengeteg lime és különböző fűszerek keverednek, és afféle shotként érdemes elfogyasztani, még mielőtt nekiállunk a többinek. Ami pedig a többit illeti, az apró kockákra vágott sügér és rák, amit lila hagymával marináltak. Ettől kap az egész egy kicsit savanykás ízt, de csak annyit, hogy még jobban kihozza a halak természetes aromáját. Mellé jön még házi édesburgonyachips, aminek az édes íze nagyon jól játszik a hal savasságával.
És akkor térjünk rá a tányéron található fehér halomra. Tegye fel a kezét, aki tudja, mi az, mert mi ezzel még nem találkoztunk. Semmi? Oké, akkor elárulom, hogy kukorica, ami maximum formájában emlékeztet arra, ami a mi fejünkben kukoricaként él, pedig elvileg nincs sok különbség. Mi ezt sokkal tömörebbnek találtuk, az íze pedig totál semleges. Nem lett a kedvencünk, a tányérunk többi részét azonban kivétel nélkül elfogyasztottuk. Nagyon könnyű, szinte nullkalóriás fogás, de teljesen jól lehet vele lakni anélkül, hogy egy óra múlva megint éhes lennél (4450 Ft).
Ha netán nem vagytok éhesek, akkor se menjetek el a La Movida mellett, mert eszméletlen koktélkínálatuk van. A kötelező Margaritán túl több, máshol valószínűleg nem kapható különlegességgel. Jó hír, hogy nem feltétlenül kell ezeket az asztalnál ülve elfogyasztani. A vacsora végeztével, 10-11 óra körül félretolják az asztalokat, és kezdődhet a buli!
Cím: 1074 Budapest, Dohány utca 36.
