A káprázatos balatoni panoráma kapcsán általában az északi part kerül szóba, már csak a helyzeti előnye miatt is. Hiszen minél magasabban vagyunk, annál jobban rálátunk a magyar tenger egészére. De azért a déli parton is találni olyan rejtett „csúcsokat”, ahonnan impozáns látványban lehet részünk. Igaz, ehhez egy kicsit távolabb kell merészkedni a Balaton-parttól.
Balatonlelle körforgalmának közelében külön tábla mutatja az utat a közeli Kishegyen található Majthényi Présház felé. Ez bizony nem az a vendéglátóegység, amibe csak úgy véletlenül „belefuthatunk” – hacsak nem tartozik a hobbijaink közé a főút melletti mezőkön és dombokon való kóborlás. 😊 Ha viszont célirányosan érkezünk, akkor szerencsére nem nehéz rábukkanni a présházra, ami 1993 óta üzemel étteremként.
A Kishegy tetején vár a Majthényi Présház
Kitartóan követve a felfelé vezető szűkös utat, előbb-utóbb feltűnik előttünk egy barokk kápolna sziluettje, innen tudhatjuk, hogy jó helyen járunk. Ezt és magát a présházat is Szent Donát, a szőlőgazdák védőszentjének tiszteletére építette a Majthényi család még az 1740-es évek végén. Hosszú évekig a környékbeli szőlőbirtok termését dolgozták fel a présházban, mielőtt 1993-ban a balatonlellei téesz után Konyári Jánosé lett az épület, ő pedig vendéglátóegységgé alakította azt. Az ötlet nem volt teljesen légből kapott, a rendszerváltás tájékán is jártak fel ide a keletnémet és magyar vendégek borozni, zsíros kenyerezni, és egy-egy bográcsgulyás alatt is tüzet gyújtottak alkalomadtán.
Két évvel a melegkonyha nyitását követően aztán csatlakozott a csapathoz János húga, Katalin is, aki a mai napig üzletvezetőként viszi a Majthényi Présházat. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az épület tíz éve teljes felújításon esett át, modernebb arculatot kapott, és a már emlegetett panorámát kínáló terasz is szélesebb lett, így még több asztalnál ülve élvezhetik a vendégek a szőlőtőkékre és a távolban a Balatonra nyíló kilátást. Ahogy az ültetvények is jelzik, a több száz éves múltra visszatekintő szőlőművelés azóta is zajlik, a pincében a mai napig sorakoznak az óriási boroshordók, amikben a Konyári család vörösborait érlelik.
Magyaros ízek modern köntösben
Szerencsére nem csak a panoráma a Majthényi Présház erőssége, ezért akkor se csüggedjetek, ha épp a kápolnára néző udvaron vagy a présház falai között kaptok asztalt. Az étlap elsősorban a magyaros alapokra épülő bisztrókonyha kedvelőit szólítja meg. A zsírjában sült kacsamájtól kezdve a cigánypecsenyén át a borjúpaprikásig megvannak a nagy klasszikusok, de a törzsvendégek gyakran kérik a csülköt és az oldalast is. A libacomb párolt káposztával pedig a kezdetek óta ikonikus fogása a helynek – és az udvaron található fatüzeléses kemencében sül ropogósra. Az állandó kínálat mellett szezonálisan elérhető finomságokkal is rendszeresen készülnek (Márton-nap tájékán több libás fogással, karácsonykor pedig az elmaradhatatlan halászlével), ezekre érdemes rákérdezni a felszolgálóknál. De lássuk, mit kóstoltunk mi!
Grillezett kecskesajt kuszkuszsalátával
Bár az előételek között kapott helyet az étlapon, egy lightosabb főételként is simán megállja a helyét a méretes kecskesajtkorong. Kellemesen lepirítva, balzsamecettel meglocsolva érkezik, jégsalátás-kuszkuszos ágyon, amibe olíva- és kapribogyó kerül kiegészítésképpen. A saláta nincs túlfűszerezve, így semmi sem állja útját annak, hogy a kecskesajt karakteres íze érvényesüljön.
Göngyölt malacsült tormával
A már említett fatüzeléses kemencében sül omlósra a malachús, ami mellé mi sima párolt rizst kértünk. A főételekhez egyébként szabadon választható a köret, így ha ti inkább a hagymás tört krumpli vagy a serpenyős zöldség felé húznátok, csak tessék! 😊 Ahogy talán a legtöbb családnál, úgy a torma nálunk is húsvétkor kerül leggyakrabban az asztalra, de azt hiszem, ezen ideje lesz változtatni. A pikáns krém üde kísérője volt a szaftos, bőrös húsnak, ami így egyáltalán nem nehezített el.
Töltött csirkemell rántva, fetával és aszalt paradicsommal
Elég nagy rajongója vagyok a sonkával-sajttal töltött pulykamellnek, ezt a fogást pedig tekinthetjük annak egy bisztrósított változatának. Az aranyló, ropogós bundájú csirkehús közepén nem kell nagyítóval keresni a tölteléket: bőven pakolnak bele a fetás, aszalt paradicsomos krémből. Ez biztosan nem „tűnik el” sütés közben sehova. Erőteljes ízvilágú és eléggé laktató fogás akár önmagában is.
Mákos guba gyümölcsraguval
A desszertek közül a mákos gubán akadt meg a szemünk, amiről később az is kiderült, hogy Katalin kedvence és a vendégek körében is nagy népszerűségnek örvend. Nem véletlenül: kicsit sem száraz és fojtós, nagyon szaftos, mégsem folyik szét a tányéron. A szokásos vaníliasodó helyett a Majthényi Présházban egy savanykás, bogyós gyümölcsös raguval érkezik, ami meglepően jól működik a mákkal. Tényleg hibátlan, semmiképp se hagyjátok ki – még szerencse, hogy a desszertgyomorban mindig van hely neki. :D
A szó szoros értelmében családias hely a Majthényi Présház
Bár hétköznap kora délután jártunk a Majthényi Présházban, így is gyerekzsivalytól volt hangos a környék. A családias jelzőt ez esetben szó szerint kell érteni, kisebb és nagyobb famíliák is gyakran megfordulnak az étteremben. Sőt, Katalin azt is elárulta, sok olyan vendégük van, aki fiatalként még a szüleivel járt rendszeresen a présházba, ma pedig már a saját gyermekeivel érkezik ebédre vagy vacsorára. Az biztos, hogy senki sem marad éhen, a fiatalabbak és az idősebb generáció, a hagyományos és a modern konyha kedvelői is találnak itt a fogukra valót. A zegzugos belső térben pedig van lehetőség a meghitt elvonulásra is, úgyhogy randihelyszínnek sem utolsó!
Jó időben akár egy biciklitúrával is egybe lehet kötni a kishegyi kitérőt, de ha sem ez, sem az autózás vagy a túrabakancs nem opció, akkor a Balatonlelle központjából induló, délutántól késő estig közlekedő kisvasútra is benevezhetünk. (Ezzel újabb pluszpontot szerezhetünk a kicsiknél.) A Majthényi Présház egész évben várja a vendégeket, az őszi-téli hónapokban általában szerdától vasárnapig, de a pontos nyitva tartásról érdemes előre tájékozódni.
Cím: 8638 Balatonlelle-Kishegy, Panoráma utca
