A Kultúrpresszó magyar tervezők által készített dizájnerdarabokat forgalmazó üzletből lett a város első specialty kávézója. A tősgyökeres soproni tulajdonos házaspár, Käesz Judit és Rokob Csaba jó pár évvel ezelőtt szeretett bele a kávé izgalmakkal teli világába, a környéken pedig sehol nem találtak számukra megfelelőt. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nyakukba vették a világot, megjártak jó néhány kávéfesztivált és pörkölőüzemet, majd 2015-ben Kultúrcikk nevű üzletüket átkeresztelték Kultúrpresszóra (bár a Szputnyik nevű ruhamárkával megmaradt az együttműködés). A kávézót már a nyitás napján ellepték a vendégek, ami jól mutatja, hogy milyen hiánypótló, amit csinálnak.
Eredeti szakmájukat tekintve egyébként egy ügynökséget vezetnek, ami arculatkialakítással és brandépítéssel (is) foglalkozik – ez a Kultúrpresszón is tetten érhető. Amellett, hogy nagyon ízlésesen és kreatívan van berendezve, számomra egyáltalán nem egy kávézó hangulatát idézi – a jó értelemben. Sokkal inkább egy kellemes nappali kényelmét nyújtja, ami tele van könyvekkel, verseskötetekkel, különböző társasjátékokkal. Mint mondják, egy olyan helyet szerettek volna létrehozni, ahol minden generáció jól tudja érezni magát, ez pedig a változatos vendégkörüket elnézve sikerült is. Emellett meg kell jegyeznem, hogy a legklasszabb étlap díja mindenképpen az övék. Azonkívül, hogy szuper a grafikája, a kávézó és Sopron történetét is bemutatja pár mondatban, az ételek és italok között pedig az 1900-as évekből származó Soproni Napló apróhirdetéseiből szúrtak be néhányat. Ezek között ilyen gyöngyszemeket olvashattok, mint: „Édes Margitom, nagyon szeretnék veled holnap moziba menni. Kérlek szépen üzend meg holnap délig, hogy szabadulhatsz-e hazulról. Számtalanszor pusziz, Gézád” (Soproni Napló, 1908 július 15.).
Szóval az időutazás garantált, mégis nagyon modern környezetben vagyunk. Ami az ételeket és italokat illeti, szinte kivétel nélkül mindent helyi termelőktől szereznek. Nemcsak azért, hogy megmutassák a vendégeiknek Sopron gasztronómiáját, hanem mert Juditnak szívügye, hogy a helyi termékek elérhetőek legyenek. „Azt gondolom, nagyon fontos, hogy egymást segítve tudjunk még jobbak lenni” – foglalta össze.
Kávé Etiópiából
Az egy pillanatig nem volt kérdés, hogy magyar pörkölőüzemmel szeretnének dolgozni, így esett a választásuk a 42 Coffee pörkölőre. Nezvál Máté pörkölőmester segítségével alkották meg saját blendjüket, ami egy etióp-brazil házasítás. Ez az állandó kínálat része, mellette viszont hetente termőterület-szelektált fajta is kapható náluk, illetve 3-féle filterkávé, hogy az se unjon rájuk, aki mindennap itt kávézik. Ahogy Csaba mondja: „Az egy dolog, hogy a vendégközpontúság és az élmény átadása is nagyon fontos számunkra, de a mi piramisunk csúcsán a kávé áll. Annak kell tökéletesnek lennie”. Ennek fényében saját képzési rendszerük van a baristáik számára. Nemcsak azért, hogy mindenki tökéletesen egyformán jó kávét készítsen, hanem hogy átadják azt a szellemiséget, amiben ők is hisznek.
Krémek a Sauska séfjétől
A krémek és kencék a Kultúrpresszó legnépszerűbb rendelései között szerepelnek, ami nem is csoda, lévén a Sauska pincészet séfje és egyben jó barátjuk, Bicsár Attila készíti számukra. Képtelenség lenne belekötni a dologba, mert mindhárom húsos verzió hibátlan – vagy ahogy a kollégám fogalmazott: „egyszerűen minden pénzt megérnek”. Szerencsére azonban csak 1980 Ft-ba kerülnek, amiért cserébe kapunk egy korrekt adag kacsamájterrine-t, kacsarilette-et, vagy a kedvencünket, sertésoldalast zsírjában, és nem utolsósorban egy pohár francia pezsgőt. Nem mondom, hogy a legkönnyedebb reggeli a világon, de tényleg fantasztikusan finom. Aki nem akarja letudni a heti összkalória-bevitelét reggel 9-kor, az a helyi termelők zöldségkrémjeiből válogathat. Nekem a zakuszka ízlett a legjobban, amit roppanós zöldségekkel és sós kiflivel tálalnak (három kence választása esetén 3840 Ft).
Sütik Mónitól
Valószínűleg a Balaton északi partjának legkedveltebb cukrásza a gyenesdiási Mónisüti, amit már mi is több alkalommal ajánlottunk nektek. Ez tipikusan egy olyan cukrászda, ami nem a marketingre költött talicskányi pénztől, hanem szájhagyomány útján vált országszerte ismertté. Judit évekkel korábban ismerkedett meg Mónival, így mikor felmerült a kérdés, honnan érkezzen a sütemény – ami egy magára valamit is adó kávézóból sem hiányozhat –, nem volt kérdés, hogy Móni lesz az emberük. A hagyományos vonalból egy gesztenyés sütit kóstoltunk, valamint rámentünk a szintén nagy kedvencnek számító rugelach-ra. Ez utóbbi egyébként a zsidó konyhában gyakran készített péksütemény. Bár ránézésre kissé száraznak tűnhet, egyáltalán nem az, cserébe viszont baromi omlós. Egy jó kapucsínó vagy tea mellé a legjobb. A gesztenyés süti nekem egy kicsit túl csokis volt, így a gesztenye kevésbé tudott érvényesülni, ami pedig a lényeg lett volna. Ettől függetlenül nem sok maradt belőle, szóval a minőségére nincs panasz.
Pékáru az Erhardtól
A szendvicseik alapjait, a croissant-okat és egyéb pékárukat az Erhardt kovászos pékségtől szerzik be, akik mindössze néhány sarokra üzemelnek tőlük, így ha van rá időtök, hozzájuk is látogassatok el, megéri! A kiflikből sajtos-sonkás és sajtos-zöldséges is készül (mindkettő 980 Ft), de van még avokádós toast is. Mi is ezt kóstoltuk, gazdagon megpakolva, az avokádó sem csak mutatóban van rajta – bár tény, hogy ez a képen kevésbé látszik, szóval hinnetek kell nekem. Kerül még rá friss kevert sali, napérlelte paradicsom és mozzarella. Teljesen korrekt, húsmentes napindító, egy nagy pohár narancslével egyenesen királyi (1680 Ft). A croissant-ok kérhetők töltött verzióban és hagyományosan, lekvár és vaj kíséretében egyaránt. Ezenkívül van még zabkása, amerikai palacsinta, joghurt friss gyümölccsel, granola és még ezer más finomság, szóval nyugodtan kijelenthetem, hogy nincs ember, aki éhen maradna itt, akár az édes, akár a sós napkezdés híve.
Amellett, hogy a Kultúrpresszó vitán felül a legjobb kávét kínálja a környéken, egy olyan jóleső nappalifeelinget nyújtanak, ami még a fővárosban sincs minden sarkon. Itt úgy mennek el az órák, hogy észre se veszed, mert igazából olyan, mintha otthon lennél, csak éppenséggel semmiért nem kell felállni. :D
[wpgmza id="13"]
Cím: 9400 Sopron, Várkerület 96.
