A hévízi Teri Mama Vendéglője az utóbbi zsánerbe illeszkedik, és mindent tud, amit egy ilyen helynek kell. Sőt, annál is többet: amikor nemrégiben ott jártam, csupa kellemes meglepetés ért. A klasszikus ízvilág, a kiadósság, a búbos kemence és a piros terítő megvolt. A zsírban tocsogás, a vágható ételszag és a mikrózott köret azonban szerencsére elmaradt.
A Teri Mama vendéglője
Teri Mama Vendéglője 2015 óta működik jelenlegi helyén, Hévíz egregyi városrészében. A falusias hangulatú bortermelő vidékről főleg fehérborok – 2018 óta már balatoni tájjellegű megjelöléssel – érkeznek a helyi pincékbe, éttermekbe és nemcsak a pincesor, de az egész környék családias hangulatú. A névadó Teri Mama Erdélyből érkezett Magyarországra még a kilencvenes évek elején. Ma már lánya, Tünde főz a konyhában. Teri Mamáék korábban egy kanyarral lejjebb, egy másik hasonló épületben működtek. Az utca végén, a templom szomszédságában azonban egészen ideális helyet találtak maguknak. Nemcsak a vendéglő elhelyezkedése, de mérete is klappol, mert a téli időszakban is megtölthetőnek tűnik.
A vendéglőhöz kellemes terasz kapcsolódik, a belső tér pedig a klasszikus csárdaérzést hozza. Szövött függönyök és terítők, kancsók, kerámiaedények, gyertyatartók és sószórók, na és egy búbos kemence. Az első kellemes meglepetés épp az enteriőr kapcsán ér. Egy ideje ücsörgök már, amikor feltűnik, hogy nyoma sincs a csárda feelinghez sokszor hozzátartozó diszkrét koszrétegnek, vaskos olaj- vagy borszagnak. Tip-top, tiszta és friss az egész étterem, mintha nem hét, hanem 1-2 éve nyitottak volna.
Étlap
Aggodalmamat fokozta az étlap zavarba ejtő bősége. A klasszikus előételek és régi vágású levesek után nemcsak szárnyas, sertés és marha, sokféle hal- és vadétel, tálak. Még békacomb is kínálta magát az oldschool étlapon (biztos van, akit zavar a pár évtizeddel ezelőtti divatot követő typo és tördelés, szerintem itt teljesen oké). És akkor még nem beszéltünk azokról a fogásokról, amiket előrendeléssel lehet csak kérni. Alapvetően a jóval szűkebb étlap híve vagyok, de értem azt is, hogy egy ilyen profilú helytől azt várják a betérők, hogy minden klasszikus kedvenc elérhető legyen. Nos, erősen meglepne, ha nem találna itt kedvére valót az, aki a klasszikus konyhát szereti: ha éhesebben érkezem, nagyon szívesen kóstoltam volna az erdélyi töltött káposztát, bográcsgulyást vagy töltött paprikát is. Végül is sikerült – igaz, kis segítséggel – választanom.
Ezeket kóstoltam
Egy házi májgombóccal felturbózott húslevessel indítottam, és nem bántam meg. Biztos kézzel készített, forró, tartalmas és ízes volt, a gombóc szuper állagúra főtt, a csípőset meg kérni se kellett hozzá. A csészényi adag pont jó volt arra, hogy kicsit felébressze döglöttnek hitt étvágyamat.
A főételnél már elakadtam, annyit tudtam, hogy kisebb adagban szeretnék valami kicsit sem modern ételt. Végül a pincér sietett segítségemre: gyorsan összerakta, hogy nem igazán vagyok éhes, eszem húst, de szeretem a salátát is. Maga elé képzelte a kritériumoknak megfelelő, egyben gusztán felezhető ételeket, és fél adag, salátakörettel érkező mátrai borzast javasolt. A sertés sörtésztás borításban, sajttal és tejföllel érkezett, és megint csak pont olyan volt, mint amilyennek lennie kell. Omlós, jól kiegészítve a roppanós panírral és a tejföl krémességével.
Az ételsort desszerttel zártam: a palacsintával és túrógombóccal való kacérkodás után egy olyan klasszikus mellett döntöttem. Szerintem legalább tizenöt éve nem ettem ebben a formában: gesztenyepürét kértem jó sok tejszínhabbal. Még mindig nagyon édes, nagyon krémes, és még mindig tök finom dolog ez.
Fizetéskor eszembe jutott a sor a Balatoni nyárból: „hozták a számlát és azt hittem, rosszul látok”. Én sem igen hittem a szememnek, de a csalódás abszolút pozitív volt. Leves, főétel és desszert hármasért kávéval és ásványvízzel együtt kevesebb mint 6000 Ft-ot kértek – az utóbbi időszak egyik legjobb ár-érték arányú ebédje volt, azt hiszem.
Az extra
A jó arányhoz persze nemcsak az árnak kell jónak lenni, kell némi hozzáadott érték is. Ezt ez alkalommal a felszolgálásban találtam meg. Az odafigyeléssel pont jóra (tényleg nem tudtam belekötni) készített ételek mellé ugyanis a pont jónál lényegesen jobb kiszolgálás járt, élményszerűvé téve az ebédet. Klassz, amikor lelkes outsiderek szolgálnak fel, és megvan annak is a varázsa, amikor szakmai tudása teljes tudatában tesz eléd valamit a pincér. A legjobb mégis az, amikor a felkészültség mellé nem távolságtartás, hanem nyitottság jár. Az meg különösen menő, hogy az engem is kiszolgáló pincért körülbelül egyórás ottlétem alatt négy nyelven (magyarul, angolul, németül és oroszul) hallottam csevegni a vendégekkel! Pláne, hogy a beszélgetések jóval túlmutattak a konyhanyelven! Mint később megtudtam, a visszatérő angol vendégekkel komoly szakmázás folyt a vendéglátás hazai és nemzetközi helyzetéről, jövet-menet pedig az én kérdéseimre is készségesen válaszolt a felszolgáló. Megtudtam például, hogy a Teri Mamában rendszeresek a különféle esti, élőzenés programok, és hogy a törzsvendégek egy része Hévízre visszajáró, a Balaton környékén élő külföldi (főleg orosz, cseh és ukrán), akik hozzám hasonlóan azt keresik a Teri Mamában, amit az tud. Klasszikus ételeket megbízható minőségben, megfizethető áron és jellegzetes díszletek között.
Mi van még?
A Teri Mamába nemcsak ebédidőben vagy vacsora céljával érdemes betérni: bor, sör, esetleg pálinka melletti beszélgetésre is kiválóan alkalmas ugyanis. A helyi borokat és palackozott különlegességeket is felvonultató borlap mellett ugyanis egészen jó a sör és rövidital választék is. A szintén közeli főzdéből érkező Cserszegi pálinka és a koktélok is bátran csúszhatnak, főleg mivel a Teri Mama terjedelmes étlapján klassz borkorcsolyák, szendvicsek, zsíros kenyerek, illetve ízelítő tálak is vannak.
„Csak az menjen katonának, aki ilyet szeret” – mondja a népdal. Én meg azt mondom, hogy a Teri Mamával is ez a helyzet: elsősorban a klasszikus konyha rajongói próbálják ki, de ők mindenképpen!
- Ízek: 5
- Ár-érték arány: 5
- Kiszolgálás: 5
- Környezet/hangulat: 5
- Összpontszám: 5
Cím: Teri Mama Vendéglője, 8380 Hévíz, Zrínyi utca 147.
