Street Kitchen

Tapasésbor?Idemenjetekérte!

Mint ahogy azt egy korábbi cikkben olvashattátok, mióta betöltöttem a 18-at (de még az is lehet, hogy már előtte…), örök szerelembe estem a borokkal, enni meg azóta imádok, hogy elkezdtem. Ami a különböző kontinensek konyháját illeti, kicsit sem vagyok válogatós, de a mediterrán ízeket különösen kedvelem. Ennek megfelelően, ha ez a kettő találkozik, nekem ott végem van. Mivel a világért sem hagynálak ki titeket a tutiból, összegyűjtöttem a kedvenc tapasbárjaimat Budapesten, ahol nemcsak az étel zseniális, de a szőlőlevet sem bízzák a véletlenre!

Padron

Talán az egyik legrégebbi és legautentikusabb tapasbár a városban. Azóta ajánlom őket, hogy 2013-ban megnyitották pici kis éttermüket. Nevét a tipikusan Spanyolhonban termesztett, pikáns zöld paprikáról kapta, ami egyben az egyik must have tétele az étlapjuknak (490 Ft). Ezenkívül zseniálisan finom a marinált-érlelt szardella (690 Ft), valamint a sült padlizsán, ami tölgyfamézzel és cabra sajttal érkezik (1490 Ft). A belső teret nem gondolták túl, egyszerű és letisztult, ugyanakkor nagyon hangulatos és családias. A borokat illetően az Iniesta pincészet tételei nyitás óta remek társai az itt felszolgált tapasoknak, de időről időre helyet kapnak újdonságok is a borlapon. A spanyol borok közül több pincészettől szemezgethettek, de igazán finom a Palacios Remondo tempranillója (vörös, 900 Ft/dl). Habár ők nem spanyolok, de szintén kóstolható itt a szívemnek igen kedves chilei Montes pincészet sauvignon blanc-ja, ami egy hihetetlenül zamatos fehérbor, évek óta nagy kedvencem (800 Ft/dl). Aki maradna magyar vonalon, az főleg szekszárdi és villányi borok közül válogathat. Közülük ajánlom Ipacs Szabó István „Nászút helyett” fantázianevű fehérborát. 

Asztalért feltétlenül telefonáljatok előre, ugyanis a befogadóképességük véges, így a random beesés ritkán játszik. Meghitt beszélgetésekhez ugyanezen okból kifolyólag szintén nem ajánlom, mert a szomszéd asztal akár a tiéd is lehetne. 

Cím: 1085 Budapest, Horánszky u. 10

Fotó: Facebook/Padron

Pata Negra Kálvin tér

A Kálvin téri Pata Negra szintén hosszú évek óta megkerülhetetlen szereplője a hazai tapasbároknak – okkal. Ők is abszolút a tradicionális vonalat erősítik, vagyis pici tányérokon érkeznek nagyszerű ételek. A tapa egyébként eredetileg spanyolul fedőt jelent, ennek többes száma a tapas. A monda szerint annak idején a borospoharakra kistányérokat vagy fedőket raktak, hogy ne szálljanak bele rovarok, és ezekre a fedőkre rakták a borokat kísérő falatokat így indult tehát világhódító útjára a spanyol rovarmegelőzés. Na de visszatérve a  Pata Negrára, talán az egyik legszélesebb hideg/meleg húsos és vega tapasválasztékkal rendelkeznek, így bárki megtalálhatja a kedvére valót. Én itt különösen szeretem a vaslapon sült kecskesajtot (1490 Ft) és a lazactatárt (1650 Ft), a barátnőm viszont a bélszínkockákkal (2490 Ft) és a vaslapon sült kacsamellel sült almával (1650 Ft) nem tudott betelni. De az a jó, hogy nem kell lemondani egyikről a másik javára, hiszen bármit variálhattok bármivel, vagy bármi nélkül. 

A borsortiment összeállításakor a spanyol kistermelőket részesítik előnyben. Minden alkalommal más és más borvidékről választják ki az új borlap tételeit, hogy a lehető legszélesebb körben ismertessék meg a vendégekkel a spanyol pincészetek ismeretlen kincseit. A vörösborok között igazi különlegesség a Corall de Campanas, ami egy testes, ugyanakkor nagyon gyümölcsös tétel (1000 Ft/dl). Ami még különlegesnek számít náluk italfronton, hogy talán a Pata Negrában kapható a legjobb sangria a városban, úgyhogy itt aztán tényleg megkaphatod a spanyol életérzést! 

Cím: 1091 Budapest, Kálvin tér 8

Fotó: Pata Negra/Facebook

Dobrumba 

Aki kicsit is éli a budapesti éjszakát és/vagy a Deák–Madách tér–Király utca háromszöget, annak egész biztosan nem ismeretlen a Dob és a Rumbach Sebestyén sarkán található Dobrumba. Náluk nem kifejezetten csak spanyol ételek kaphatóak, de pont ezért szeretem. „Atlasztól Ararátig, Boszporusztól Gibraltárig” – hirdetik magukról, és nem viccelnek. Hihetetlenül jó érzékkel válogatták össze az étlapon az olyan közel-keleti klasszikusokat, mint a shakshuka (2600 Ft, és az egyik legjobb a cityben, ne hagyd ki!), nyugat-szicíliai fogásokat, mint pl. a couscous di pesce (haltagine tőkehallal, rákkal, lazacfilével, sáfrányos paradicsomszószban, édesköménnyel, kuszkuszon tálalva – mi kell még? 2900 Ft), és persze a tapasok közül olyan örök kedvenceket, mint a gambas (2700 Ft) vagy a patatas bravas (1400 Ft). Természetesen egyedül vagy kettesben is élmény itt enni, de ha igazán jót akartok, többen gyertek ide, és nevezettek be közösen pár hideg/meleg mezzére, így rengeteg izgalmas ételt kóstolhattok meg egyszerre.

A borok kiválasztásakor nagyon fontos volt, hogy mellőzzék a nagyipari pincészetek tételeit, és inkább olyan termelőkre fókuszáljanak, akik a lehető legkevesebb beavatkozással állítják elő a termékeiket, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a személyes kapcsolat kialakítására. A Szent Donát pincészettel különösen jó a viszonyuk, ők direktbe szállítanak nekik bort, de nagyobb kereskedések polcain is megtalálhatjátok őket. Friss tétel a borlapon Claus Preisinger kékfrankosa, amely egy teljes mértékben beavatkozásmentes, természetes fermentálással készült vörösbor (850 Ft/dl). A grillezett báránykolbászhoz tökéletes választás. 

Cím: 1074 Budapest, Dob u. 5

Fotó: Dobrumba/Facebook

Vas Manci

A Vas Mancit szintén a nem túl festői 8. kerületben találjátok, de ez ne tántorítson el, mert az ételek és a borok simán kárpótolnak a Vas utcai látképért. Őket azért szeretem különösen, mert akkor is nagyon jókat ettem náluk, mikor még fogyasztottam húst, de most, vegaként sem kell üres hassal távoznom, sőt! Megkockáztatom, hogy a húsmentes főételekből egy-kettő simán veri a megszokott húsokat, kreativitásban legalábbis mindenképp. A tapasokból feltétlenül ajánlom a gránátalmás-tahinis padlizsánkrémet (550 Ft), a másik tábornak pedig a vörösboros, pirított spanyolkolbászt (650 Ft). Főételek közül nekem eddig a kókusztejes csicseriborsó-curry ízlett a legjobban (1750 Ft), de emlékeim szerint a risoles is nagyon finom volt, ami egy marhahússal vagy paradicsomos-padlizsános raguval töltött, portugál házitészta (1450 Ft). 

A magyar borok kiválasztásakor kistermelői pincészeteket helyeztek előtérbe, ahol az ár-érték arány volt az elsődleges szempont. A spanyol tételeknél a tájegység és a szőlőfajta dominált. A Bodegas pincészettől ajánlom a verdejót, ami egy nagyon könnyű, gyümölcsös ízjegyekkel rendelkező száraz fehér.

Cím: 1088 Budapest, Vas u. 3

Fotó: Vasmanci/Facebook

Ha tetszett a tapas és bor? Ide menjetek érte! cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!