Amint beléptem, rögtön magához vonzott a péksütis pult, ahol többek között csokoládés kalács, túrós táska, kakaós csiga, fahéjas csiga, vajas croissant, paradicsomos-mozzarellás csiga és stanglik tobzódtak. Mögöttük és felettük pedig a kovászos kenyerek, amik soha nem láttak élesztőt, csak jóféle kovászt. Egy-két kenyeret és pékárut megkóstoltam én is, és nem bántam meg.
Gyerekkori ízek a Kovászvirágban
A Kovászvirág névre keresztelt fehér kenyér külseje rusztikus, és pont olyan, amilyet még gyerekkoromban a nagyszüleimnél ettem. Puha, de nem esik össze, nem szárad ki még napok múlva sem – persze, ehhez kell az is, hogy ne zacskóban vagy papírtasakban tartsd, hanem konyharuhában, ahogy azt kell! Ez a kenyér a Kovászvirág Pékműhely specialitása, ugyanis háromféle ősi búzából készült: alakort, tönköly és kamut teszi csodássá a pékárut.
Tény, a kovászos kenyereknek jóval keményebb a héjuk, mint az élesztővel készült bolti változatoknak, így ezzel számolni kell, mielőtt beleharapsz. De ha átrágod magad a héján, zseniális az, amit belül találsz! Az én személyes kedvencem a 100 százalékos rozskenyér, aminek a fogat próbáló héja nagyon finom belsőt takar.
Aki nem annyira elszánt, és nem szeretne küzdeni a kenyér héjával, annak a kék búzából készült kenyér fog tetszeni: ez egy lazább, lyukacsosabb cipó, könnyebben vágható, és nem mellesleg nagyon csinos.
Ezután jöttek a menüsoromban a stanglik. Habár imádom a szárított paradicsomot, az olívás verzió lett a kedvencem. Beleharapva látszik és érződik, hogy egyikből sem spórolták ki az anyagot, és nem csak mutatóban van bennük paradicsom meg olajbogyó. Mindkét stangli nagyon jól működik magában is, de szerintem pesztóval az igaziak.
Vajas péksütik és pihe-puha kalácsok
Ha a péksütik tudnának beszélni, le sem tagadhatnák, hogy vajjal készültek. Már az illatuk is elárulja: ez itt nem a margarinszekció. Mesterséges adalékanyagot sem láttak soha, amiért pluszpont jár a pékségnek. A vajas croissant nálam egy 10-es skálán 11-es – reggelire, tízóraira, uzsonnára, bármikorra is csodálatos!
A paradicsomos-mozzarellás csiga nagyon hasonlít a klasszik pizzás csigára, de a tésztáján érződik, hogy nem nagyüzemi péksüteményről van szó.
A kenyerekhez hasonlóan a kakaós kalácsról is a gyerekkorom jutott eszembe, amikor a reggeli tej mellé ez volt a napindító. De ne az iskolai kalácsra gondolj, ami extra száraz volt, és napközis tej nélkül meg sem lehetett enni! Ez puha, szaftos, és ha egyedül eszed, akkor legalább annyi ideig kitart, mint a magyar népmesékben a lakodalom: 3 napig.
A pékségben helyi, somogyi termelők termékeit is megtalálod, ami nekem még szimpatikusabbá tette a helyet. Többek között befőttek, pesztók, chutney-k, mézek, szörpök sorakoznak a polcokon, de van itt szárított vargánya, illetve szabadtartásban nevelt állatok húsából készült illatos szalámi és sajtok is.
Tény, az árak nem közelítenek az átlag pékségekben megszokottakhoz, hiszen egy fehér kenyér, ami nincs 1 kiló, 1500 Ft felett van, a péksütik pedig 400 és 600 Ft környékén mozognak, de hát a kézműves áruk és a minőségi alapanyagok sehol nem diszkontárasak. A kiszolgálás kifejezetten kedves, bármit kérdezel, készséggel válaszolnak rá. Pont olyan hely, ahová szívesen visszamész legközelebb is.
Kovászvirág Pékműhely, 8600 Siófok, Fő u. 111.
