Palacsinta, bolognai spagetti, pizza – csak néhány a kedvenc ételeink közül, amiket legalább havonta egyszer főzni, rendelni, enni szoktunk. Ha valaki megkérdezné tőletek, hogy ismeritek-e a történetüket, akkor magabiztos igennel tudnátok válaszolni? Talán nem túlzás azt állítani, hogy sokan nem tanultak és nem tudnak eleget az ételek történetéről. Ezen szeretne változtatni Kalas Györgyi a Sandwich grófja és a nápolyi pizza – Kedvenc ételeink története című új könyvével, ami ugyan 6 és 12 éves kor közötti gyerekeknek ajánlott, de sokat tanulhatnak belőle a felnőttek is.
A Street Kitchen olvasóinak írtál már a bolognai spagetti, a szusi vagy más ételek történetéről. Miért tartottad fontosnak, hogy a legkisebbeknek írj egy könyvet a témában?
Van két kislányom, mindketten iskolások, és azt látom, hogy az iskolákban egyáltalán nincs szó a gasztronómiáról, a főzésről. Néha az óvodákban beszélgetnek ezekről, vagy mézeskalácsot sütnek karácsonykor, de az általános és a középiskolákban ez egyáltalán nem téma. Pedig a gasztronómiának sok olyan vonatkozása van, ami több tantárgyba is beilleszthető lenne. Izgalmas története van azoknak az ételeknek, amiket a gyerekek szeretnek és esznek minden nap. Azt gondoltam, hogy jó lenne ezeket a történeteket elmesélni nekik, és közelebb hozni hozzájuk a különböző alapanyagokat és ételeket.
Ebben sokat segítenek a rajzok is.
Igen! Ez az illusztrátor, Horváth Ildi érdeme, aki nagyon szép munkát végzett, a rajzai sokat segítenek a történetmesélésben. A legtöbb illusztráció ötlete közösen született, én adtam a szöveget, ő pedig a csodás rajzait. Erre a könyvre abszolút igaz, hogy a rajzok nem pusztán illusztrációk, hanem nagyon sok plusz információt hozzátesznek a szöveghez.
Milyen ételekről van szó a könyvben?
Szó van például a pizza, a hot dog, a palacsinta, vagy épp a ketchup és a pattogatott kukorica történetéről is. De fontos célom volt, hogy a magyar ételek is megjelenjenek, így a paprikás krumpli például egy külön fejezetet kapott. Ezenkívül került a könyvbe még egy meglepetés. A korábbi mesekönyvemben, a Tilda és a kövér macskában a szereplők egy pasztinákpitét készítenek. A könyv megjelenése után sok visszajelzés érkezett, szinte mindenki hiányolta a receptet, így ebbe a könyvbe most került néhány.
Sok szülő még mindig úgy vélekedik, hogy a gyereknek nincs helye a konyhapultnál. Szerinted többet kellene a gyerekeknek a konyhában mozgolódniuk?
Azt látom, hogy ebben az utóbbi időben volt egy elmozdulás. Egyre kevesebb családban mondják azt a szülők a gyereknek, hogy ne zavarjanak a konyhában, mert elvágják az ujjukat vagy leforrázzák magukat, úgy látom, egyre inkább beengedik a gyerekeket a konyhába. Volt és kell is a szemléletváltás: amelyik gyereket érdekli a főzés, azt igenis be kell vonni. Azt gondolom, ha egy gyerek maga készíti el az ebédet vagy a vacsorát, egyrészt sokkal jobban megbecsüli az alapanyagokat, megtanulja, mi hogyan terem, honnan érkezik, másrészt hamar megtanul tudatosabban, egészségesebben étkezni. Hiszek benne, hogy jobban odafigyelsz arra, hogy mit eszel, ha tudod, milyen történet, munka áll mögötte.
A könyv csak a gyerekeknek szól, vagy a felnőtteknek is hasznos információk vannak benne?
Igyekeztem úgy megírni, hogy minden korosztály számára élvezhető legyen, és szerencsére sok visszajelzést kaptam felnőttektől, hogy számukra is nagyon sok új információt tartalmaz. Azt szerettem volna, hogy a kamasz kislányom korosztályát és egy óvodást egyaránt lekössön a könyv. Ezért jó, hogy a szöveg és az illusztrációk kéz a kézben járnak, hiszen míg egy kisebb gyereket a rajzok érdekelnek jobban, a nagyobbak sokat tanulhatnak az egyes ételek történelmi vonatkozásairól. És ezekről tényleg nem esik szó az iskolákban. Éppen ezért jelentett nagyon sokat, amikor egy tanító néni azt mondta, fel fogja dolgozni a könyvem a diákokkal az órán. Persze, nagyon várom még a gyerekek visszajelzését is.
Megvan már a következő könyv témája?
Még nincs, szeretném előbb ezt a könyvemet megismertetni minél több olvasóval. Bár a kislányom már mondta, hogy milyen ételeket hagytam ki belőle, például a macaront.
Kicsit szomorú vagyok, hogy egy ilyen nehéz időszakban jelent meg, amikor nem lehet könyvbemutatót, dedikálást tartani, de őszintén remélem, hogy sikerül egy kicsit közelebb hozom a gasztronómiát és a főzést a gyerekekhez.
Kalas Györgyi könyvét ITT tudjátok beszerezni!
