A Pavillon de Paris Budára varázsolta a francia életérzést, ami nemcsak a hely bájos romantikájában, hanem természetesen az étlapon is visszaköszön. A csiga mellett békacombot, kagylót és Boeuf Bourguignont is kóstolhatunk, Champagne-ok és francia sanzonok között.
Kertből bisztró
Eleinte a Pavillon de Paris egy kerti bisztrócska volt, szezonális nyitvatartással. A tulajdonosok azonban nem szerették volna lehúzni a rolót a nyári hónapok után, így téliesítették a tüneményes belső udvar egy részét. Évek óta ez a fűtött, belső tér is várja a vendégeket, de mégis sokan csak teraszként emlékeznek a Pavillon de Paris-ra. A fondüestek mellett azonban télen is érdemes egy átlagos hétköznap este célba venni a budai egységet, ha kiugranánk a hétköznapi szürkeségből – akár egy béka a… tányérból? 😀
Finom és kifinomult
Franciaországot sokan a konyhaművészet hazájának is tekintik, gasztronómiája méltán híres, nagy múltú. Igényes és minőségi alapanyagválasztás és alaposan átgondolt elkészítési módok jellemzőek rá. A ChatGPT még nálam is szebben fogalmazta meg, milyen is a francia gasztronómia:
“A francia konyha híres kifinomultságáról, változatos alapanyagainak és technikáinak mesteri ötvözéséről. Az egyszerű, de minőségi hozzávalókra épülő ételektől kezdve a bonyolult, többfogásos menükig a francia gasztronómia az ízek harmóniáját és az esztétikát helyezi előtérbe. A régiók szerinti sokszínűsége, mint például a provence-i könnyed, mediterrán ételek vagy a burgundi gazdag húsételek, különlegessé teszi a világ kulináris térképén.”
Francia hagymaleves nélkül nincs vacsora
A csigán kívül a francia hagymaleves is elég erőteljesen a köztudatban van. Cipó helyett egy kedves kis cserépfazékban tálalják, amitől még tradicionálisabb színezetet kap ez az étel. Telt ízű és tartalmas, a sajtos bagettpirítósok pedig ellenállhatatlanok benne.
Az előételek közül mi egy kacsamáj brûlée-t kértünk, amihez briós és szilvaragu jár. A légies kence és a pirult pékáru hibátlan duó. Ugyan a főételek közé sorolják, de ha ti nem esztek levest és májat, akkor a kecskesajtos saláta is beillik egy könnyed étvágygerjesztőnek. A roppanós leveles tésztában sült sajt mellé egy remek dresszinggel ellátott céklás-diós saláta kerül, fantasztikus szezámropogóssal.
Csiga, béka és burgundi marha a Pavillon de Paris tálalásában
Azzal a feltett szándékkal érkeztem a Pavillon de Paris-ba, hogy a békacombot simán megkóstolom, a csigát szinte fix, hogy nem, a marha pedig nem a kedvencem, de egy falat lecsúszik. Ehhez képest büszke is vagyok magamra, és nem is: mindent megkóstoltam, de békából is annyi csúszott, mint csigából.
Csiga-biga, gyere ki
Kezdjük a legbizarrabbal, a csigával. A petrezselymes-vajas elkészítés mindennek jól áll, na de a csiga már önmagában olyan étel nekem, aminek valójában semmi sem áll jól. 😀 Nem hiszem, hogy sok ember van, aki rajongva veti rá magát erre a puhatestűre, akkor sem, ha ezüsttálcán szervírozzák.
Ennek ellenére nagyon egyedülálló, hogy elérhető és kóstolható, szóval (hosszas lamentálás után) egyet azért lenyomtam. Az állag és a látvány sokkal sokkolóbb, mint maga az íz, ami egy jól elkészített kagylóra hajaz. Enni nem könnyű, de kapunk hozzá szerszámokat, úgyhogy nem kell ajtóstul betörni a (csiga)házba, hogy elfogyasszuk néhai lakóját.
Béka, béka, brekeke
A békacomb tálalása első blikkre egészen baráti: egy óriás lyoni hagymarengeteget látunk, némi krumplipüré fölé tornyosulva.
Ami viszont alatta fogadott, attól megállt bennem az ütő: ezek a békacombok igazán békaalakúak! Sajnos a látvány engem kicsit traumatizált, és kellett a fotós kollegina lelkesítő beszéde, hogy egy falatot kóstoljak meg a “wanna be herceg” combjából. Az íze teljesen semleges, natúr, akár a csirkének, de őszintén: legközelebb inkább megcsókolok, mint kóstolok egyet. Én a krumplipürét és a hagymát is békaízűnek ítéltem, de valószínűleg ez már pszichés alapú ízérzékelés volt. Egzotikumnak viszont egyértelműen toplistás, szóval aki bátor és lelkes, az a Pavillon de Paris-nál keresve sem talál jobb helyet a békacombozásra.
Burgundi marha
A furcsaságok után egy fokkal békésebb vizekre és ízekre eveztünk a marhával. Az omlós és porhanyós hús a mennyei mártásával együtt egy igazán klasszikus főétel, amit sok helyen készítenek, de sehol sem olyan franciásan, mint a Pavillon de Paris konyháján.
Sajttál és desszertek
A sajttál egy látványos elem az étlapról, amit akkor is érdemes kikérni, ha csak borozni vagy pezsgőzni ültök be, nem egy teljes francia vacsira. A hely hangulata ugyanis nem követeli meg a háromfogásos nagy étkezést: tökéletes randihelyszín egy laza ital és pár falat mellé is.
A créme brûlée és a Mont Blanc két olyan ikonikus francia desszert, ami szintén önmagában is megadja egy est hangulatát, ahogy a francia sajtok. Az ázsiai konyhával ellentétben a franciák nem riadnak vissza az édességtől és a cukortól, szóval ha nem akarjátok, hogy összeragadjon a szátok, mindenképp száraz Champagne-nyal öblítsétek le!
A nagyon francia kajákon túl is van élet – és étel
Én szándékosan a legextrább francia fogásokra mentem rá, de természetesen van a menün jó pár olyan fogás, amit az egzotikumokat kevésbé kedvelők is jó szívvel és ízzel ehetnek. 🙂 Francia rakott burgonya, szarvasgombás spagetti, steak gratinnal és szarvasgombás mártással, rosé kacsamell vagy lazac – máris nem olyan elrettentő, ugye?
A Pavillon de Paris filmbe illő atmoszférájú
Budán sok hangulatos hely van, de a Pavillon de Paris kiemelkedik közülük. Az egyedi konyha és a fedett kerthelyiség légköre nagyon meghatározó, és határozottan szerethető. Évfordulós vacsorához vagy más, romantikus alkalmakra ajánlom elsősorban – én legközelebb egy szerdai vagy vasárnapi fondüestre fogok ellátogatni a királyfimmal (aki nem volt soha béka)! A csiga és a béka helyett azt hiszem, a sajtok maradnak az én asztalom. És a tietek?
