Én már többször is jártam a városban, de megmondom őszintén, valahogy sohasem ragadott annyira magával. Imádom Olaszországot, sok helyen jártam és mindig úgy gondoltam, más olasz városok sokkal izgalmasabbak, mint a kissé közép-európai beütésű, hatalmas Milánó. Ezúttal azonban ismét volt alkalmam ott tölteni 3 napot, és kifejezetten gasztrocélpontokat ütemeztünk be a programba. A jó helyek után kutatva bebarangoltuk a várost, és rácsodálkoztam, mennyi ismeretlen utcát, parkot, épületet rejt Milánó – azonnal az egyik kedvenc olasz városommá lépett elő.
Ez is azt bizonyítja, hogy érdemes néha a gyomrunk után menni, letérni a kitaposott turistautakról és nem feltétlenül a látványosságokat, hanem inkább a jó helyeket keresni, ahol egészen biztosan finomságokat és helyi lakosokat találunk. Ajánlok is most ezek közül hármat.
Panificio Maria Vailati
Ez a hely Milánó központi vasútállomásának közelében található – az állomás egyébként már magában is megér egy látogatást. Ez a legnagyobb európai vasútállomás, nemcsak méretében, hanem forgalmában is. Lenyűgöző épületről van szó. Olaszországban nincsenek igazán rossz helyek, de közepes helyek bőven akadnak, főleg a turistásabb részeken.
Ez a hatvanas évek óta működő pékség-cukrászda az állomástól jó pár utcányira található. Az apró sarki üzletben az égvilágon minden pékáru és sütemény kapható, de szó szerint. Egyszerűen fel sem tudom sorolni. Kenyeret is többfélét sütnek, de igazán a süteményekben profik: torták, kekszek, csokoládék, linzerek, kalácsok, minyonok, rétesek. A süteménykínálatban abszolút egyesülnek az olasz és a monarchiás hagyományok (1859-ig a város a Habsburg Birodalom része volt), van kifli és persze mindenféle töltött croissant is.
A sós szekciót egy kisebb sarok képviseli rengeteg pizzával és focacciával, a krumplisat különösen ajánlom. Nagyon pici helyről van szó, így leülni nem lehet, csak az utcán van két asztal, nem túl festői környezetben. Kávézni ne ide gyertek, de ha az olasz cukrászat remekeivel ismerkednétek, akkor ez a ti helyetek!
20124 Milánó, Via Lodovico Settala 51.
Pizzeria AM: Milánó kedvence
Ez az egyik legjobb és leghangulatosabb pizzéria, ahol valaha voltam, pedig jártam már pár helyen. Köztük nagyon híres nápolyi pizzériákban is. Az AM első ránézésre amúgy nem olyan hely, ahová biztosan beülnék, igen furcsa ugyanis az élénksárgára festett belső, ami nem sok autentikusságot ígér. Kitartó gasztro-kutatómunkám után azonban úgy tűnt, ez egy nagyon jó hely Milánóban, így mi is elbuszoztunk ide.
A családi pizzéria nemcsak szuper, de szerintem a gyorsasági rekordot is megdöntik. Még pislogni sem volt időm, máris a kezemben volt egy pohár prosecco és az étlap. Mivel a hely nagyon népszerű, néha az utcán kell asztalra várni, de nem kell aggódni, ilyenkor is az ember kezébe nyomnak egy kis proseccót. Aztán jön az étlap, amit nem bonyolítanak túl, kizárólag vega pizzát készítenek, ez egyébként a rendes nápolyi pizzériákban is így van. Szinte csak eredetvédett, DOP alapanyagot használnak, és mindenről, még az oregánóról és a bazsalikomról is fel van tüntetve, hogy honnan származik. A pizzák 10-12 euróba kerülnek, és rendelést követően 3 percen belül az asztalra kerülnek.
Mindent megtesznek, hogy lenyűgözzék a vendéget: a pizza után házi dinnyelikőrrel kínálnak, és ha a pizza nem lenne elég, friss üdvözlőfalatokat is pakolnak az asztalra. A pizza után ne hagyjátok ki a házi tiramisut sem! Mivel eredeti olasz helyről van szó, fél háromkor bezárnak és csak este 7-kor nyitnak ki. Este tényleg gyakran kell sorban állni, szóval vagy érkezzetek korán, vagy menjetek inkább ebédre!
20122 Milánó, Corso di Porta Romana 83.
Panificio Danelli
Ez a hely aztán tényleg messze van a turistatömegtől, egy kis tér sarkán található, a város északi részén. Egészen levett a lábamról, hogy egy ilyen viszonylag kieső helyen is egymást érik a jó pékségek és pizzériák. A Danellibe a lenyűgöző focaccia-kínálat miatt mentünk be, egészen véletlenül, és utólag olvastam utána, hogy mások is ezért mennek. A focacciát külön pultban találod, és ollóval vágják le neked a megfelelő (hatalmas) darabot. A háromsajtosat különösen ajánlom, de mindenféle különleges zöldségekkel is ízesítik a focacciát.
Nagyon jó a kávé is, hatalmas a pörgés, és leginkább kint lehet leülni. Reggelire és ebédre is remek hely, két kávé és két hatalmas focaccia nagyjából 10 euróból kijön. Mint sok ilyen hely, ők is árulnak saját maguk által készített töltött tésztákat is, amit haza is lehet vinni megfőzni, illetve helyben is fogyasztható.
A hely másik híres terméke a michetta, amit én is rögtön kiszúrtam, erősen hasonlít ugyanis a császárzsemléhez. Mikor utánaolvastam, kiderült, hogy nem is tévedtem sokat. A zsemlét ugyanis az osztrákok honosították meg a városban, de mivel itt sokkal párásabb az éghajlat, mint Bécsben, a receptet kissé átalakították. Több élesztővel készül, a héja sokkal ropogósabb, a belseje viszont üreges. A Danelli pékség michettáját többször Milánó egyik legjobbjának választották. Frissen az igazi!
20131 Milánó, Piazza Piero Gobetti 8.
