Egy dolgot le kell szögeznünk, kevés jobb dolog van a frissen sült pékáru illatánál. Ha belépünk egy pékségbe, tízből tíz ember tuti, hogy egy jó nagyot szippant a levegőbe. Na, és az ismerős, amikor hazafelé tartunk a frissen zsákmányolt kenyerünkkel a hónunk alatt, és nem bírjuk ki, hogy ne csípjünk bele? Aztán persze úgyis megtesszük és a felét megesszük mielőtt hazaérnénk.
A kenyér nem játék, egyik legfontosabb alapdarabja a konyhának, éppen ezért, nem érhetjük be mással, csak a legjobbal. A ropogós héj és a puha, lyukacsos bél elengedhetetlen, ha egy jó kenyérről beszélünk. Manapság egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos eljárással készült kenyerek: sorra nyílnak a kézműves pékségek, ahol kizárólag kovásszal dolgoznak. De mi is az a kovász pontosan, és miben különbözik az élesztőtől? Ennek jártunk utána egy picit.[sc name="roadblock_banner" ]Amit a kovászról tudni kell:- Lisztből és vízből áll, a tévhittel ellentétben nem tartalmaz élesztőt.
- Ha azonos mennyiségű lisztet és vizet elkeverünk és néhány órán át, vagy akár néhány napig állni hagyjuk, elkezd buborékozni. Ekkor egy csapat mikroorganizmusnak köszönhetően, - melyek megtalálhatóak a levegőben - széndioxid termelődik, ennek köszönhetően nő meg majd a kenyér dupla, akár tripla méretűre. Ezeket a buborékokat a glutén tartja össze.
- A hosszú erjedési idő előnye, hogy a baktériumok elkezdik lebontani a szénhidrátot és a glutént, vagyis mire a bélrendszerbe jut a megrágott kenyér, már túl van egy „előemésztési” fázison. Ez lényegesen megkönnyíti a további emésztést. Ezek a baktériumok ezenkívül felszabadítják az ásványi anyagokat a gabonából, így az előemésztési folyamatnak köszönhetően szervezetünk könnyebben hasznosítja azokat.
- 100 évvel ezelőttig kizárólag ezzel az eljárással készítették a kenyereket.
- A kovászos kenyérnek sötétebb a héja, a fermentáció során létrejövő íz- és aromaanyagoknak köszönhetően jellegzetes íze van, és akár másfél hétig eláll.
- Az élesztőgombáknak rengeteg faja ismert, amit a sütéshez leggyakrabban használunk, (Saccharomyces Cerevisiae) cukorral és keményítővel táplálkozik, eközben gázokat termel, ennek köszönhetően maradnak meg a kenyérben a már említett buborékok.
- A kelesztés szabályosabb, kiszámíthatóbb, gyorsabb, és a kenyér jobban megnő. Az élesztővel készült kenyérnél a tésztát alkotó fehérjék nagyobb mértékben maradnak épen, ezért ezek emésztése jobban megterheli szervezetünket.
- Az élesztőnek jótékony hatásai is vannak, például megtalálható benne majdnem minden vitamin, vas, kálium, kálcium, foszfor, kén, magnézium. Persze itt is fontos a mértéktartás, mert a túl sok élesztő bizonyos betegségek tüneteinek súlyosbodásához vezethet.
