Reggeli beszélgetés és finom falatok Beával, fotó: Bokor Brigitta
Túl jól sikerült az első, így kedvet kapott komolyabban belevetni magát a kenyérsütés rejtelmeibe. Folyamatosan bújta az arról szóló könyveket és kísérletezett, míg végül megnyitotta saját pékségét, amely már ötödik éve ontja magából a friss kenyerek és pékáruk csábító illatát. A pékség nagy sikernek örvend a környéken, idén pedig komoly elismerést kapott a szakmán belül is.
Fotó: Bokor Brigitta
A Kenyérlelke Fesztivált minden évben augusztus 19-én és 20-án tartják. A rendezvény célja, hogy a kenyér szerelmeseinek évente egyszer biztosítson egy színvonalas eseményt, ahol megismerhetik egymást és ahol tapasztalatot cserélhetnek az emberek. Emellett szeretnék visszahozni a köztudatba az igazi kenyér fogalmát, készítésének változatait és eredeti ízeit. Az 5. Kenyérlelke Fesztiválon két csoportban hirdettek meg versenyt: Otthonsütők és Pékségek. Ezeken belül pedig 5 kategóriában lehetett indulni: fehér-félbarna kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, bagett, croissant, vajas kifli.
A Búzalelke Pékség a fehér- félbarna és teljes kiőrlésű kenyér, valamint bagett kategóriában indult a versenyen. A félbarna azt jelenti, hogy minimum 70%-ban búza finomlisztet, 30%-ban bármely más lisztet tartalmaz. A teljes kiőrlésű pedig ennek az ellentéte, minimum 70 %-ban kell teljes kiőrlésű lisztet tartalmaznia, 30%-ban pedig bármilyen más lisztet. A résztvevők dolgát igencsak nehezítette, hogy a kenyereket ott helyben kellett elkészíteniük. Ez minden pék számára izgalmas kihívásnak bizonyult, hiszen ismeretlen alapanyagokkal dolgozni egy ismeretlen környezetben nem egyszerű feladat.
Szombat délelőtt a Búzalelke Pékességben, fotó: Bokor Brigitta
A legnagyobb izgalmat azonban az okozta, hogy a pékek által mindennap használt, jól bevált kovász hogyan reagál majd egy új környezetben. „A hőmérséklet és az idő ugyanannyira fontos a kenyér készítésénél, mint az alapanyag” - mondja Bea, akinek a másik legnagyobb kihívás az volt, hogy önmaga tudjon maradni a verseny közben, és ne akarjon megfelelni senkinek.
Fotó: Bokor Brigitta
Bea kenyereit különleges kovásszal készíti. Mivel Magyarország egyik legszebb borvidékén él, ezért szeretett volna belecsempészni valamit a szőlőből a kenyerébe is. Félbarna kenyere kovászába a környék egyik legfontosabb szőlőfajtája, a rajnai rizling mustját teszi bele minden ősszel, szüretkor. A gyümölcsben lévő cukor másfajta, sokkal aktívabb erjedést eredményez, és a szőlővel másfajta mikroorganizmusok is jutnak a kovászba.
Illatozó péksütemények, fotó: Bokor Brigitta
Végre eljött a várva várt pillanat, megkóstolhattam én is a nyertes “rajnai” kenyeret. Gyönyörű, rusztikus és ropogós külsejű, illatozó veknit kaptam, amelyet felvágva egy puha, buborékos bél várt. Beleharapva egy nagyon kellemes és jellegzetes édes-savanykás ízélményben volt részem. A must nem igazán érződött, inkább csak szimbólumként jelent meg benne, ami szerintem egy szuper ötlet volt Bea részéről.
