Mielőtt belevágsz, gyűjts információt!
A magaságyás súlya miatt jó, ha tisztában vagy vele, hogy mennyit bír el a balkonod, teraszod, és ettől teszed függővé a magaságyás nagyságát. Készíts vázlatot, mérd le a teraszod, tetőkerted méretét, és tervezd meg a magaságyás paramétereit is. Egy 80-100 cm magasságú ágyás gondozása nagyon kényelmes, hiszen nem kell hajolgatni az ültetés, a gyomlálás, az öntözés és a betakarítás során – így a derékfájósoknak sincs kibúvó a kertészkedés alól. Találd ki, hogy te magad rakod össze a magaságyást (ez olcsóbb, de időigényesebb feladat) vagy készet veszel. A magaságyás szélességének és hosszúságának tervezésekor abban gondolkozz, hogy az ágyás minden részéhez kényelmesen hozzáférj, legyen szó az öntözéséről vagy például a gyomlálásról. Utóbbit amúgy megúszhatod, ha a magaságyás tetejére az ültetés előtt az ágyás méretével megegyező méretű geotextilt terítesz, ami meggátolja a gyommagvak csírázását.
Béleld ki, aztán rétegezz!
Amennyiben a fából készült magaságyás mellett tetted le a voksodat (teraszon ez előnyösebb, mint a téglából, terméskőből készült), a deszkákat kend át lenolajjal, és fesd le egy neked tetsző színű lazúrfestékkel. Amint megszáradt, jöhet is a magaságyás fóliával való kibélelése, aminek egyrészt az az előnye, hogy a fa nem fog átnedvesedni, sokkal tovább marad tartós, másrészt a termesztőközeged nem fog a festékkel érintkezni, így nem kell attól tartanod, hogy a termőföldbe kerül belőle. A fólia rögzítésére használj szögbelövőt vagy tűzőgépet.
Ha nem virágfölddel töltöd tele a magaságyást, számtalan előnyt zsebelhetsz be! A megfelelő rétegek kialakításáról a neten már számtalan cikkel találkozhattál, mi most megpróbáljuk a legegyszerűbb, könnyen kivitelezhető verziót prezentálni. A rétegrendnek köszönhetően kisebb lesz a magaságyás súlya (ami a teraszon, balkonon nagy előny!) és magasabb hő keletkezik benne. Utóbbi hatására a növények gyorsabban és intenzívebben fejlődnek, valamint a tavaszi és az őszi időszakban is sikeresen termeszthetsz zöldségféléket. Na, de mi is ennek az oka? Leegyszerűsítve nem más, mint hogy az alsó rétegben beindul a korhadás, a komposztálás folyamata, ami hőtermeléssel jár. Ja, és képzeld, az alsó rétegnek ezeken kívül még nedvességmegtartó tulajdonsága is van!
Egy 80-90 cm magas magaságyás nagyjából fele legyen szerves anyag, a másik fele pedig a szerves trágyával, komposzttal dúsított termőföld. Az alsó részbe mehetnek a kisebb-nagyobb gallyak, ágak, rönkök kb. 20 cm vastagságban, majd erre ugyanilyen magasságban leaprított növényi hulladék. Leveles gallyak, lehullott lomb, növénymaradványok vagy akár fűnyesedék. A zöld növényi hulladékot és a fagallyakat egy nagy teljesítményű komposztáló-aprítógéppel lehet a legegyszerűbben felaprítani. Az aprítógép lóhere alakú nyílása még az elágazó gallyakkal is elbánik. A harmadik réteg általános virágföld (8-10 egység), komposzt (2-3 egység) és granulált szerves trágya* (0,5 egység) keveréke legyen. Erre a kb. 30 cm magas rétegre mi még tettünk egy réteg érett, átrostált, porhanyós komposztot kb. 5 cm vastagságban, de ezt el is hagyhatod.
SK tipp: Attól függően, hogy mit találsz a kertészetben/gazdaboltban, használhatsz szarvasmarhatrágya-, juhtrágya- vagy baromfitrágya-granulátumot.
Mindegy, hogy honnan, de szerezz egy zsák komposztot!
A legjobb persze, ha van sajátod, de ha nincs otthon komposztálód, viszont a szüleidnek, nagybátyádnak, nagyapádnak, a szomszéd Marika néninek van, kunyerálj tőlük egy-két zsák érett komposztot. Még jobb, ha nem csak érett, de át is van rostálva, de ez már igazán nagy luxusnak számít. Amúgy egy keretre rögzített csirkeháló tökéletes erre a feladatra, a végén pedig a laza, porhanyós, tápanyagokban és szerves anyagokban gazdag komposzt a jutalom. És most jön a lényeg! Mert a komposzt nemcsak a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokkal van tele, hanem milliónyi mikroorganizmussal, hasznos baktériumokkal, gombákkal, egy- és többsejtű állatokkal is. A talajlakó élőlények hihetetlen módon felpezsdítik a talajt, ami javítja annak minőségét és szerkezetét. A növények gyökerei az ilyen humuszban gazdag, ,,élő” környezetben sokkal könnyebben fel tudják venni a talajban található tápanyagokat, ergo egészségesebb és boldogabb növényeid lesznek.
Vegyeskultúra a magaságyásban
Először is tisztázzuk, hogy mi is az a vegyeskultúra. Az ilyen konyhakertben a növények közötti természetes kölcsönhatásokat vesszük alapul. Bizonyos növények ugyanis erősítik, míg mások gátolják egymás növekedését. A zöldségek közé ültetett ehető virágok a veteményesbe vonzzák a beporzó rovarokat, míg az aromás gyógynövények távol tartanak sok kártevőt a zöldségektől. Erről egy későbbi cikkben bővebben is olvashatsz majd, de addig is egy kis ízelítő: A salátafélék és a szamóca mellé érdemes fokhagymát, míg a sárgarépa mellé vöröshagymát ültetni. Az uborka és a cékla mellé kaprot, a paradicsom mellé bazsalikomot – nagyon tudják, mi a jó! :) Vagy bársonyvirágot, körömvirágot a paradicsom, a paprika és a burgonya mellé. Ezeket figyelembe véve nincs is más dolgod, mint hogy belevágj a kertészkedésbe!
Mit termessz a magaságyásban?
5 SK kedvenc, ami nem hiányozhat az SK bázis magaságyásaiból: ökörszív- és koktélparadicsom, bazsalikom, szamóca, mángold és chili
