A skandináv stílusú pékség egy Stockholmból hazatelepült és egy jelenleg is Londonban élő pár közös vállalkozása. Osváth Csaba és Osváth Zsófia hét évet éltek Londonban, majd még ötöt Stockholmban. 12 év után költöztek tehát haza egy bátor húzással. Persze volt rá okuk, kettő is, méghozzá két szerelemgyerek. Az egyik az éppen hathetes, ébenfekete hajú Olivér, a másik a pár hónapos Läget pékség a Bajcsy-Zsilinszky úton.
A legjobb pékségekben edződtek
Mindketten a vendéglátásban dolgoztak. Csabi még Londonban tanulta ki a pékszakmát, de igazából Stockholmban szeretett bele ebbe a világba, ahol három nagy pékségnél is dolgozott, az utolsónál már mint vezető pék. A svédekről azt kell tudni, hogy odavannak a péksüteményekért, és mindehhez nagyon jó minőségű liszteket is termelnek.
Csabiban és párjában már régóta érett a gondolat, hogy hazaköltöznek és pékséget nyitnak, ami éppen találkozott Laufer Judit álmaival is. Judit a közelmúltban több gasztronómiai vállalkozást indított be, például a Globalista Konyhát és a Desszert Egyetemet. Mint mondja, az elmúlt években nagyon sok szakáccsal, cukrásszal és pékkel dolgozott együtt, és úgy érzi, a pékség az a vendéglátóegység, ami egy kicsit mindent ötvözni tud. Amikor pedig Csabiékkal összehozta a sors, úgy érezte, hogy nagyon jól tudnának együttműködni. Mindannyian azt vallják, hogy ma akkor jó egy pékség, ha a nagyon finom kávé mellett korrekt, egyszerű, izgalmas szendvicseket és süteményeket is tart a kínálatban, így a nap bármely szakában érdemes betérni. Így született meg tavaly ősszel a Läget.
Skandináv letisztultság, isteni illatok a Läget pékségben
A hely gyönyörű lett. Imádtam a csempét és a szép, régi asztalt a tér közepén. Az egész egy nagy nyitott műhely, tökéletesen látszik, hogyan készülnek a kenyerek. A letisztult ízek és formák az uralkodók, tehát minden, amit a skandináv dizájnról tudunk, az itt is érvényesül. A sütik sincsenek túlszínezve, feldíszítve – ebben például nagyon különbözik a hely a francia pékségektől. A teret a hatalmas elektromos kemence uralja, amiből látszik: vannak itt még tervek a jövőre vonatkozóan is.
Ami nekünk, magyaroknak talán a Lägetben elsőre furcsa lehet, az az, hogy a svédek mennyire édesszájúak. A péksüti az náluk tényleg süti. Nemcsak édes, de lehetőleg még egyéb édes összetevőket is tartalmaz. A svédek mindennapi életének egyik legmeghatározóbb eleme a fika, azaz a kávészünet, ami nekik olyan, mint az angoloknál az ötórai tea. A kávé mellett egy kis édes péksütivel tornásszák fel a vércukrukat is. A délutáni fikaszünet ugyanolyan általános, mint az ebédszünet, péntek délután pedig a munkahelyeken is hosszabb, ráérősebb fikákat tartanak. Ilyenkor százával rendelik meg a pékségekből a péksütiket. Az ilyen fokú sütimánia a sajtos pogácsa országában kissé talán fura, de Csabi azt mondja, egyelőre nem akarnak a magyar ízléshez igazodni. A Lägetben nincs se kakaós csiga, se pogácsa, hiszen ez tényleg egy svéd pékség, itt svéd péksütik vannak.
És akkor nézzük, mik voltak a kedvenceink:
Kardamombulle Läget módra
Ez elmaradhatatlan egy skandináv pékségben. A kardamomos tekercs már itthon is nagyon népszerű lett, és sok helyen elérhető. Ez azonban a rajongóknak is radikálisan új lesz: a megszokottnál jóval több kardamommal készül, így sokan fogják azt mondani, hogy ez nekik túl fűszeres, de a valódi bullar ilyen. A kardamomot Csabi maga őrli frissen minden sütéshez, ez is intenzívebb ízt kölcsönöz a sütinek.
Toscabullar
Abszolút kedvencem lett, imádom. Sós karamellkrémet főznek, amibe mogyorót és mandulát forgatnak bele, ez a sűrű karamellkrém kerül a tekercs közepébe, ami jóval édesebb, mint a kardamomos bullar. A tésztája is más, az alapja ugyanis egy maradék leveles tészta, és ehhez tesznek még hozzá lisztet. Mindenképpen kóstoljátok meg!
Fahéjas csiga
Előre borítékolom, hogy a hazai közönségnek ez lesz a kedvence, már csak azért is, mert ez áll legközelebb a kakaós csigához. A leveles tésztás tekercs isteni puha és vajas.
Briós
Ez is ismerős lesz a magyar látogatóknak, bár ez inkább a franciás briós vonal: sok tojással és vajjal készül, így lesz belőle nagyon lágy, puha péksüti.
Ötmagos rozskenyér
Csabi erre a 100 százalék rozslisztből készülő kenyérre a legbüszkébb. Rozslisztből készül rozskovásszal és 5 különböző maggal. Van benne tökmag, napraforgómag, szezámmag, lenmag és mák, amit sütés előtti nap beáztatnak és utána kevernek a liszthez. Sütnek még félbarna és rozsos kenyeret, valamint zsemlét is, mindkettő isteni. Bár a svéd lisztek nagyon jó minőségűek, ők két magyar malom – a Csoroszlya Farm és a pásztói Júlia Malom – lisztjét használják. Ami még egy magyar fogyasztónak érdekes lehet, hogy a kenyereket kissé sötétebbre sütik, vékonyabb héjjal.
Bajcsy
Ez lett a másik kedvencem: a kovászos zsemle egy nagyra nőtt testvére, szendvicshez vagy éppen levesekhez isteni. Rövid ideig sütik magas hőmérsékleten, hogy minél puhább legyen, minél vékonyabb héjjal.
Semla
Ezzel kezdtem, ezzel is fejezem be. Ez egy igazi ízbomba, bár annyi cukorral, ami nekem már bőven sok. 🙂 Kardamomos zsemle az alap, amibe mandulás marcipánkrém kerül, erre jön a ropogós sós mandula, a frissen vert tejszínhab, majd a levágott zsemle kupakja és a biztonság kedvéért egy kis porcukor, ha valaki még nem kapott volna cukorsokkot.
És hogy mit jelent a Läget? A svéd szlengben nagyjából azt, hogy mi újság? Ha tehát ezentúl Stockholmba érkeztek, akkor ne felejtsetek el mindenkinek odabiccenteni, hozzátenni, hogy läget, majd harapjatok egy nagyot a kardamomos bulléba!
Cím: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 49.
