Vegának lenni szinte „hétköznapi”, de lehet, hogy a tudtodon kívül peszkatáriánus vagy éppen klimatáriánus vagy? Most kiderül, melyik étrend szerint étkezel! 😀
Vegetáriánus táplálkozás
A vegetáriánus táplálkozás tulajdonképp egy irányzat, amibe különböző étrendek tartoznak. Abban mindegyik megegyezik, hogy az étrend gerincét a növényi eredetű élelmiszerek adják, azonban szigorúságban eltérőek.
Szigorú vegetáriánus, azaz vegán
Vegának (= vegetáriánusnak) lenni nem ugyanaz, mint vegánnak. A vegánok nem esznek semmilyen állati eredetű élelmiszert. Tejport vagy zselatint még állagjavítóként sem használnak. A vegán étrenden belül vannak gyümölcsevők, akik kizárólag gyümölcsöket fogyasztanak, illetve nyersvegánok, akik a hőkezeléstől zárkóznak el. Esetükben az emésztés extrán nehezített, hiszen a nyers zöldségek és gyümölcsök rosttartalma sokkal magasabb.
A vegánság alapvetően nem rossz, de nagyon nehéz jól csinálni, hogy a szervezet semmiben se szenvedjen hiányt. Alapos tervezést és utánajárást igényel, nem elég annyi, hogy holnaptól nem eszel húst, tojást, sajtot, tejet és semmi állati eredetűt.
Lakto-vegetáriánus étrend
A lakto-vegetáriánus étrendben a hús és hal, illetve a tojás is tabu, a tej és tejtermékek viszont megengedettek. Jöhet a sajt és a tejföl, sőt a vaj is! A vegánhoz képest itt már jóval ritkábbak a hiánybetegségek, de vaspótlásra gyakran szükség lehet.
Ovo-vegetáriánus
Aki a tejet és a tejtermékeket kerüli, de tojást eszik, az ovo-vegetáriánus étrendet követ papírforma szerint. Ez leginkább a tejmentesen étkező vegákra jellemző, akik a húsokat elvi okokból kerülik, a tejet pedig egészségügyi megfontolásból.
Lakto-ovo vegetáriánus
Aki tojás és tejet is eszik-iszik, az lakto-ovo vegetáriánusnak vallhatja magát. Általában ezt a szemivegetáriánus étrendet szokás vegaként aposztrofálni. Itt nincs drámai szigor az állati eredetű termékek irányába, szóval legtöbbször nem tabu a zselatin sem. (Azaz esznek gumicukrot.)
Peszkatáriánus
Még mindig növényi alapú étrend a peszkatáriánus, ahol viszont a halak és a tenger gyümölcsei nem számítanak tiltottnak. A húsok továbbra sem képezik a menü részét, a tej, tejtermékek és a tojás pedig abban az esetben férnek bele, ha lakto-ovo, vagy lakto- vagy ovo-peszketáriánus az étrend.
Pollotárius
Hol vagytok, csirkeevők? Ha valaki kerüli a húsokat, de csak annyira, hogy a szárnyasok azért beleférnek, az bizony vitathatatlanul pollotárius. A csirke mellett a pulyka és a kacsa sem tiltott ebben az étrendben, de továbbra is a zöldség-gyümölcs-gabonafélék vannak fókuszban, a húsfogyasztást inkább a fehérjebevitel indokolja, semmint a hús élvezeti értéke.
Flexitáriánus
A legmegengedőbb „vega” étrend a flexitáriánus. Itt bármilyen állati eredetű élelmiszer beleférHET, de nem képezi az étrend szerves részét. A bázist továbbra is a növényi eredetű élelmiszerek adják, de egyáltalán nem restriktív, azaz nem szigorúan korlátozó. Ha jólesik egy kis hús, hal, tej, tojás, hát legyen, de azért a nap minden étkezéséhez nem esszenciális. A „mindenevés” szinte megegyezik vele, a kettő közötti különbség a tudatosságban rejlik: a flexitáriánusok növényi alapokra helyezik az étrendjüket, ami nagyjából úgy magyarázható, hogy nem a húshoz választanak valamilyen köretet, hanem a körethez keresnek egy szimpatikus fehérjeforrást.
Klimatáriánus
Az utóbbi években a klímavédelem nemcsak a választási kampányok hangzatos mondandója, hanem a konyhába is beköltözött. A klimatáriánus étrend követői a fenntarthatóságot tartják szem előtt, ami az élelmiszerek beszerzésével kezdődik. Helyi termelőktől, kis piacokról vásárolnak, és a lehető legkevesebb szupermarketes, több ezer kilométert utaztatott alapanyagot használják. A szezonalitásnak is kiemelkedő figyelmet szentelnek, és az ételkészítést is minél klímabarátabb módon oldják meg. A zero waste jegyében főznek, úgyhogy a maradékmentés náluk alap!
Az összes étrendnél az a legfontosabb, hogy az arányok rendben legyenek, és hogy a táplálkozást ne egy korlátozó, megszorító kötelezettségnek éljük meg, hanem élvezzük is. 🙂
