Bevezetésként nem tudom kihagyni, hogy leírjam, egyszer az életben muszáj, hogy termessz befőznivaló/koktél/ökörszív paradicsomot. Garantálom, hogy a legnagyobb részével nem jutsz el a konyháig, mert a friss, langyos, lédús paradicsom azután, hogy leszedted, egyszerűen eteti magát. Ezért azt ajánlom, tarts a teraszon egy kis sót, hogy az első harapás után rögtön szórhass egy keveset a következő falatra. Ha több palántát is felnevelsz, akkor természetesen lesz elég termésed ahhoz, hogy készíts belőle egy frankó paradicsomszószt, házi ketchupot vagy napon aszalt paradicsomot.
3+1 tipp a paradicsom termesztéséhez
1. Termeszd meleg és szélvédett helyen!
A paradicsom meleg- és napfényigényes, ezért a legjobb, ha ilyen helyen termeszted, a déli fekvésű teraszokat imádja! Tápanyagigénye igen nagy, ültetéskor szerves trágyával (pelletált baromfi-, juh- vagy szarvasmarhatrágya) és érett, átrostált komposzttal dúsítsd az ültetőközeget. 2-3 hetente tápoldatozd vagy dolgozz a talajba 5-10 cm mélyen szerves trágyát.
2. Biztosíts támasztékot számára!
A paradicsom számára felállított támasztékkal megakadályozhatod, hogy a növény hajtásai letörjenek, a nagyobb tömegű növények eldőljenek. A támaszték azért is hasznos, mert ha a termések állandóan a földhöz érnek, nedvesek lesznek, és így könnyen rothadásnak indulnak, fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A támasztékra kapaszkodó növények éppen ezért ellenállóbbak a betegségekkel szemben, szebb és nagyobb termést hoznak. Választhatsz természetes támasztékot (például ágakat, nádat, bambusznádat), vagy beszerezhetsz fémtámasztékot is. A támasztékhoz a növényt rögzítheted madzaggal, gyorskötözővel vagy növénykapoccsal. Ahogy a paradicsom nő, mindig ellenőrizd a rögzített részeket, hogy van-e még elég hely a növény hajtásainak, ha szükséges, rögzítsd újabb helyeken a növényt.
3. Öntözd rendszeresen!
A paradicsom vízigényes zöldségféle, sok vizet igényel. Az öntözéskor ügyelj rá, hogy a növényt ne érje víz, csak a földet, így sok betegség kialakulása megelőzhető! Az öntözővizet ne sajnáld tőle, a nyári kánikula idején, cserépben nevelve akár kora reggel és késő este is öntözd meg. Öntözéskor ne használj túl hideg vizet, a legideálisabb a kinti hőmérséklettel megegyező hőmérsékletű (eső)víz.
+1 Kacsolj!
A folyton növő paradicsomokra* jellemző, hogy a főhajtások tövéből másodlagos hajtások, úgynevezett hónaljhajtások nőnek, melyekből újabb fürtökkel és hajtásokkal teli szárak fejlődnek. Éppen ezért ezeket a hónaljhajtásokat folyamatosan metszd ki, hogy a paradicsomtő a fő hajtásain lévő termésekre koncentrálhasson. A kacsolás hatására a növény egyenes szárat hoz, és ennek köszönhetően minden része megfelelő mennyiségű napfényhez jut, valamint a szellősebb helynek köszönhetően, kevésbé lesz fogékony a gombás megbetegedésekre.
A lecsípett hajtásokat dobd a növények alá, mert ezek elkorhadnak, komposztálódnak, hasznos tápanyagokkal látják el a talajt. A nyár vége felé metszd le a paradicsomtövek hajtáscsúcsait. Ez azért ajánlott, mert így a növény az erejét nem az újabb termésekbe fogja fektetni (ezek már amúgy sem valószínű, hogy beérnek az őszi fagyokig), hanem a meglévők érlelésére. Az alsó leveleket is nyugodtan metszd le, hogy a tövek szellősebbek, átláthatóbbak legyenek.
SK tipp: A kisebb teraszokon termessz bokrosodó fajtákat, törpe- vagy balkonparadicsomot!
A paradicsomfajták között találunk bokrosodó (determinált), folyton növő (indeterminált) és félig bokrosodó fajtákat is. A kisebb balkonon, ablakpárkányban érdemes a bokrosodó fajták közül választani, mert ezek nem nőnek olyan magasra, a legtöbb esetben támasztékra sincs szükségük. A féldeterminált és a folyton növő vagy más néven futóparadicsom-fajtáknak minden esetben biztosíts támasztékot a megfelelő fejlődéshez.
Chili a teraszon
A chilit frissen és szárítva is felhasználhatod a konyhában. A friss chiliből (ennek édesebb az íze, mint a szárított verziónak) készíthetsz szószt, krémet vagy fűszerolajat. A chiliben található kapszaicinnek rengeteg pozitív élettani hatása van, sőt, a csípősségét is ennek a vegyületnek köszönheti, melynek tartalma az egyes paprikafajtákban nagyon eltérő lehet.
Tudod, hogy mitől csíp annyira a chili?
A kapszaicin mennyiségét az úgynevezett Scoville-skála csípősségi egységekben (SHU=Scoville Heat Units) mutatja, amely aszerint rendezi sorrendbe az egyes paprikafajtákat, hogy a bennük található kapszaicin vegyületet hányszorosára kellene hígítani ahhoz, hogy ne érezzük annak csípősségét. A kapszaicin a zöldségként fogyasztott paprikákban, például a tölteni való paprikában, a kaliforniai paprikában a legalacsonyabb (0-100 SHU). A legerősebb chilikben ez az érték akár több millió is lehet. Magas a kapszaicintartalma (100.000 – 350.000 SHU) a sokak által kedvelt ’Scotch Bonnet’ és a különböző ’Habanero’ fajtáknak is.
3+1 tipp a chili termesztéséhez
1. Tartsd megfelelő helyen!
A gondosan nevelt chilipalánták a májusi fagyok után kerülhetnek a szabadba. Napos helyen erőteljesebben fejlődnek, de félárnyékos helyen is termesztheted a teraszon magaságyásban vagy nagyobb cserepekben. A cserép alja legyen lyukas, hogy a felesleges víz ki tudjon folyni rajta, mert a chili nem bírja a gyökérzete körüli pangó vizet. De erről már korábban írtam itt, így gondolom eszedbe sem jutott zárt cserépbe ültetni. :) Az egyes chilitöveket ne ültesd túl közel egymáshoz, mert így nem jutnak elegendő fényhez, és a túl szorosan ültetett növényeken a kórokozók is előbb felbukkannak. Amint megjelennek a növényen az első termések, tégy a tövek mellé támasztékot, hogy egy nagyobb széllökés hatására ki ne dőljenek.
SK tipp: A nyári forróságban, amikor akár 35-40°C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála, érdemes a chilit árnyékolni, hogy az erős napsugárzás ne perzselje meg a levelét és a terméseket, valamint ilyen magas hőmérsékleten a növény rendszerint eldobja a virágait. Éppen ezért az ágyások, cserepek felé feszíts ki egy világos színű vásznat!
2. Öntözd és tápoldatozd rendszeresen!
Számtalan színben, formában, méretben találsz chilifajtákat, de mindre igaz, hogy imádják a napsütést, a meleget, és a paradicsomhoz hasonlóan rendszeres öntözést és tápanyagutánpótlást igényelnek. A chilit öntözd mindennap, de ügyelj rá, hogy a földje ne legyen túl nedves. A tápanyagutánpótlásról se feledkezz meg, 2-3 hetente dolgozz érett komposztot vagy szerves trágyát a talajba 5-10 cm mélyen.
3. Mulcsozz te is!
Ahogy fentebb olvashattad, a chili igen vízigényes, ezért az ágyások, cserepek földjét érdemes valamilyen mulccsal takarnod. Ez persze a paradicsomra és a többi zöldségfélére is igaz. A mulcs nem más, mint olyan anyagok gyűjtőneve, amik alkalmasak a talaj takarására. Én előnyben részesítem a természetes, növényi mulcsot, ami lehet például a levágott fűnyesedék, a lehullott lomb és a különböző növényi maradványok keveréke, de kertészetekben beszerezhetsz kéregmulcsot is. Az ágyások közé kiterített mulcs nemcsak megakadályozza a gyomnövények növekedését, de gátolja a talaj kiszáradását, mert csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását.
+1 tipp: Mikor és hogyan szüreteld a chilit?
A chilit a nyár alatt folyamatosan szüretelheted. A korábban szüretelt, nem teljesen érett chili kevésbé csípős, édesebb ízű. A friss chiliből készíthetsz szószt, krémet, lekvárt (paradicsommal és kápia paprikával isteni!) vagy elteheted savanyúságnak. A szárításra szánt chiliket érdemes hagyni, hogy teljesen beérjenek. Szárításkor először vágd félbe a termést, majd tedd papírral kibélelt tálcára száradni napfénytől védett, meleg, szellős helyre!
