Egy alapos és jó recept szerencsére minimalizálja a legtöbb konyhai hiba előfordulását. De mi bármennyire is igyekszünk, biztos nem tudunk mindent úgy átadni, hogy kizárjuk az összes buktatót. Most 9 gyakori bénázásról rántjuk le a leplet: így szabadulhatsz meg örökre a száraz húsoktól és az égett fokhagymától!
Nyers marad a csirkecomb
A serpenyőben sült csirkecombokat nyilvánvalóan mindenki szurkálja és vagdossa, hogy vajon átsültek-e már. Egy-egy bemetszéssel azonban MAJDNEM jóvátehetetlen hibát okozhatsz. A vágáson ugyanis kifolyik a jó kis szaft, a hús pedig száraz lesz.
Megoldás: A húst a vágott felével lefele helyezd vissza a serpenyőbe, így nem gőzölög ki belőle több nedvesség, mert a vágás helye „összesül”. Legközelebb pedig használj maghőmérőt: sokkal praktikusabb, nem csak csirkecombokhoz!
A makacs konyhai hiba: odaégett a fazék
Nyilván nem egyedi eset, hogy valami elvonja a figyelmünket a főzésről, és huss, akár egy levesalapot is oda lehet kapatni. A nulladik lépés, hogy minél gyorsabban költöztesd át az odakozmált fazék tartalmát egy másikba, mert minél tovább ázik az égett részeken, annál inkább átveszi a szenes ízt. Ne nyugodj bele, hogy mindegy, az már oda van égve, nem csinál több bajt, mert igenis csinál! Ezután foglalkozhatunk a fazék kártalanításával.
Megoldás: Az edénybe önts ecetet és szódabikarbónát, hagyd állni kicsit, aztán indulhat a súrolás. A fazekak lelki nyugalma érdekében azért próbáld minimalizálni a túlkapások odakapások számát!
Fonnyadó zöld levelesek
A boltban (legtöbbször) feszes és élénkzöld leveles zöldségek néhány otthon töltött nap után könnyen elvesztik frissességüket, és fonnyadttá válnak. Valójában az értékükből sokat ezzel nem veszítenek, de ki akar a szendvicsébe összeaszott rukkolát?
Megoldás: Egy minimum 30 perces, de akár 1 óra hosszú jeges fürdő visszaadja a zöld levelesek frissességét. A fagyos hőmérsékletű vízbe jégkockákat is tegyél, hogy minél tovább minél hidegebb környezetben úszkáljanak a zöldségek. Legközelebb pedig vásárlás után csomagold a fűszernövényeket nedves papírtörlőbe, majd folpackba vagy jól zárható edénybe, és így tedd őket a hűtőbe. Jó pár nappal tovább megőrzik így a frissességüket!
Összetapadó tészta, az olaszok rémálma (is)
Az ananászos pizzán kívül az összeragadt tészta is kínzásra alkalmas eszköz lenne Olaszországban, de valójában ez utóbbit senki sem díjazza. A leggyakoribb kiváltó ok a víz hőmérséklete, nem pedig az olaj hiánya a vízből, ami egyébként teljesen felesleges is.
Megoldás: Csak akkor zúdítsd a száraztésztát a vízbe, amikor az tényleg forr! Nem elég, ha már „elég meleg”-nek ítéled, kell a zubogó forróság. Miután beleöntötted a tésztát, ne hagyd egyből magára a megadott időre, hanem keverd át egyszer a fazékban, így nem fog összetapadni. Ha mégis zavaró marad, akkor főzés után egy kevés olívaolajjal tudod orvosolni a problémát.
Pirulj már, darált hús!
A „lepirítjuk a darált húst” lépés elengedhetetlenül fontos, mégis sokan rosszul értelmezik és teljesítik a feladatot. A hús ugyan a hő hatására mindenképp megpárolódik, nem marad nyers, az igazi pirult darált marha teljesen más dimenzió.
Megoldás: A darált húsról egy papírtörlővel itasd le a felesleges nedvességet. Ezután vékonyan olajozott és igencsak forró serpenyőben kezdj neki a hőkezelésnek. Légy türelmes, és hagyd békén, amíg a széleken észre nem veszed a megperzselődött részeket! Ezután lehet átkavarni, és mindaddig ismételni ezt a türelemjátékot, amíg az egész adag kap egy kis színt.
Hol marad a szaft?
A csirke példájából és a mindennapokból kiindulva nem kérdés, hogy a szaft FONTOS. Sokkal élvezetesebb és ízletesebb az étel, ha benne marad a nedvesség, ami sok-sok ízt tart magában. Egy frissen sült szelet húsnak éppen ezért nem szabad azonnal nekiesni, hiszen ha a serpenyőből vagy sütőből egyből egy vágódeszkára csapjuk és elkezdjük felvágni, ennek a tartalmas szaftnak búcsút inthetünk.
Megoldás: Nem könnyű, de főleg a steakeknél fontos, hogy hagyj egy kis pihenőidőt a húsnak, mielőtt szeletelni kezded. A várakozásnak meglesz az eredménye: a bennmaradt nedvesség tovább puhítja a hús belsejét, és csodálatos ízeket hoz belőle elő.
Zöld tojássárgája
A tojás főzése egyszerre nagy ördöngösség és gyerekjáték. Aki gyakran készít keménytojást, valószínűleg belefutott már a problémába, hogy a tojássárgája körül egy zöldes-barnás gyűrű jelent meg. Ez a fogyasztást ugyan semmiben nem befolyásolja, de a látvány nem feltétlen a legmutatósabb, pláne, ha vendégeket várunk vele.
Megoldás: A tojásokat forrás után óvatosan engedd bele a vízbe, és 12-14 perc főzés után jöhet a jeges fürdő, ami megállítja a főzési folyamatot. És még pucolni is könnyebb lesz utána a tojglikat!
Keserű, égett fokhagyma, a leggyakoribb konyhai hiba
Általában a „hagymát és a fokhagymát lepirítjuk” egy visszatérő receptkezdés, de a gyakorlatban sokszor nem szerencsés, ha egy időben adjuk az alaphoz a kétféle hagymát. Az apróra vágott vagy zúzott fokhagyma pikk-pakk odakap, és jaj annak, akinek egyesével ki kell bogarásznia a serpenyőből, mert ha benne marad, azt bizony az étel bánja.
Megoldás: A legegyszerűbb, ha a vöröshagymához képest egy picit később adod az ételhez a fokhagymát. Ha attól tartasz, hogy így nem biztos, hogy kellően átsül, akkor segíthet az is, ha egyszerűen szeletekre, nem pedig apróra vágod.
Szerelmes a szakács…
A sózás egy kardinális probléma- és kérdéskör, amit a leggyakrabban ront el az ember. Bár a népmese is alátámasztja, hogy elképesztően fontos az ételekhez, a túlzásba vitt mennyiséggel nem könnyű megküzdeni.
Megoldás: A legenda szerint, ha megpucolt krumplit dobunk az ételhez, az kiszívja a felesleges sót, de a valóságban elhanyagolható mennyiséget tud kivonni. Bár drasztikus megoldásnak tűnik, de gyakran az adag megduplázása oldja meg a problémát, vagy valamilyen savas közeg hozzáadása. Ha kíváncsi vagy, még mi segíthet, olvasd el a témában írt cikkünket!
