Marika néni leleplezése előtt azonban a középdöntő 2. napján újabb pontokért szálltak „pultba” a versenyzők. A zsűri Izlandra kalandozott a triókkal, akik olyan különleges főalapanyagok közül választhattak, mint a bárányborda, a rénszarvasgerinc, a juhcomb, a tőkehal, a szardínia és kék kagyló. Emellett használhattak a versenyzők skyr-t, ami a joghurt, a sajt, a kefir és a tejföl izlandi keveréke.
A jubileumi évadhoz méltó módon a séfek és Zé ezúttal nem főételt, hanem egy amuse-bouche-t és egy előételt várt a csapatoktól. Előbbi vendégváró falatkákat jelent, koncentrált ízekkel és formákkal. Miután a séfek inspiráció gyanánt bemutatták, hogy ők mire gondoltak, azonnal üzent Rácz Jenő Marika néninek, aki szerint ezekkel az ételekkel nem lehet jóllakni: a fine dining éttermek degusztációs menüi ilyen kifinomult, apró falatkákat is tartalmaznak, de a menüsor végére senki sem marad éhes. Zé járt már mindkét séf Michelin-csillagos éttermében, és megerősítette, hogy „degeszre ette magát” mindkét helyen.
Laci Hanna utasítására belekezdett egy kuszkuszsaláta elkészítésébe, azonban többszöri próbálkozásra sem tudták eltalálni azt az állagot, amit a séfjük szívesen látott volna a tányéron.
Dóri, a pirosak konyhafőnöke a főzés vége előtt elégedetlen volt az egyik halfiléjükkel, így megkérte Zsuzsát, hogy kezdjen neki újra. Rácz Jenő azonban nem hagyta, hogy kárba menjen az addig elvesztegetett idő.
A piros csapat nehéz helyzetbe került az első főzés végén: az elkészült elemeiket alig találták meg a nagy összevisszaságban, valamint egy mártásnak is híján voltak, amit Rácz Jenő az utolsó pillanatban készíttetett el velük. A kialakult helyzetben Zsuzsi nem bírta magában tartani az indulatait.
Rácz Jenő csalódottan szemlélte csapatát a kóstoláson, mert úgy vélte, hogy kudarcot vallottak a közös munka során. Legfőképpen Dóri, akitől sokkal többet várt konyhafőnökként.
A kék csapat nehezen tudta követni Sárközi Ákos utasításait a főzés alatt, és ez az elkészült ételükön is meglátszott. Azonban nemcsak a mentoruknak nem tetszett a tányérjuk, Zé sem talált rajta egy jó elemet sem.
A második feladatban „belsőséges” hangulatba kerülhettek a csapattársak, ugyanis különböző állatok belsőségeivel dolgozhattak. Két-két egymást követő, harmonikus fogást várt a zsűri a versenyzőktől. Ehhez olyan alapanyagokat társítottak, mint a sertésagyvelő, a sertésháló, a sertés- és csirkemáj, a csirkezúza, a marha- és bárányvese, a marha- és báránypacal, valamint a haltej és az ikra.
A pirosak három hátráltatás közül választhattak, majd úgy döntöttek, hogy az üres ládikát választják az ellenfelüknek. Persze a kékek első ránézésre sejtették, hogy ez semmi jót nem jelent számukra, később pedig be is igazolódott a gyanújuk.
Tejszínes, paradicsomos vagy fűszerpaprikás? Zsuzsa, a pirosak konyhafőnöke nemcsak az egyes elemek aktuális állapotával nem volt tisztában, hanem az ételeik koncepciója sem volt meg neki teljesen. Bár csapattársai igyekeztek segíteni neki, Rácz Jenő nem nézte jó szemmel a ténykedését.
Az első feladat sikertelensége után a kék csapatnak a pirosak hátráltatása is feladta a leckét. A piactérről kapott alapanyagokat sehogy sem tudták beépíteni az ételükbe, és Sárközi Ákos azt is kiszúrta, hogy Iza, a konyhafőnökük sincs a helyzet magaslatán.
Bár Sárközi Ákos nagyon szereti a zúzát, a pirosak ételét mégsem tudta megenni. A zsűritagok értetlenül álltak a csapatok napi teljesítménye előtt: Rácz Jenő leginkább egy Real Madrid–Hajdúszoboszló-meccshez hasonlította a főzésüket.
A napot minden kétséget kizáróan a 2 pontot is bezsákoló piros csapat nyerte. A középdöntő harmadik napján leleplezzük Marika nénit, aki már eddig is a „nézők hangja” volt A Konyhafőnök 10. évadában!