Miért komposztálj?
Amellett, hogy a komposztálás a környezettudatos életszemlélet egyik alapja, hogy a szerves hulladékot külön gyűjtjük, a komposztnak számtalan előnye van. Nem kerül semmibe, rengeteg hasznos mikroorganizmust tartalmaz, magas a humusz- és rosttartalma, remek a vízmegtartó képessége, valamint segíti a növények intenzívebb tápanyagfelvételét. A komposzttal dúsított föld tökéletes közeg a termesztett zöldségek, fűszer- és gyógynövények, sőt a szobanövények és a dísznövények számára is. Ha van saját kerted, vagy a teraszodon elfér egy komposztáló, tedd félárnyékos, árnyékos, könnyen megközelíthető helyre. A konyhában jó, ha van egy kis szemeteskuka, amiben külön gyűjtheted a háztartásban keletkező szerves hulladékot. A komposztálót a legjobb a kert olyan félárnyékos, eldugottabb részébe helyezni, ami egyszerűen megközelíthető akár talicskával is, még sincs szem előtt.
Vehetsz kész komposztálót, vagy magad is elkészítheted dróthálóból vagy fadeszkákból. Az összeállítás során ügyelj rá, hogy a komposztáló ne csak felül, hanem oldalt is át tudjon szellőzni, mert a komposztálás folyamata oxigén jelenlétében tud végbemenni. Nincs kerted, de komposztálnál? Keress a lakóhelyed közelében egy közösségi komposztálót, vagy lépj kapcsolatba azokkal, akik befogadják a komposztálandó növényi hulladékot (komposztbefogadók), ezenkívül már léteznek beltéri komposztálóládák is.
SK tipp:
Mielőtt a talajba dolgoznád, szitáld át az érett komposztot! Erre azért van szükség, mert így a nagyobb növényi részek és a kártevő rovarok lárvái nem kerülnek majd a talajba. A rostálásra, szitálásra tökéletes egy fakeretre rögzített, apró lyukú csirkeháló.
Mikor érett a komposzt? Segít benne a zsázsateszt!
Honnan tudhatod, hogy a komposzt megérett, egyáltalán miért fontos ezt tudni? Azért, mert bár a nyers, éretlen komposzt tápanyagokban gazdag, még sok tápanyag nem kötődött le benne tartós vázba, így nagyon könnyen kimosódik a talajból. Az érett komposztban már szilárdabban kötődnek a tápanyagok a talaj huminanyagrészeihez, így ez már hosszú távon rendelkezésre áll a növények számára.
Az érett komposzt barna színű, morzsalékos állagú, szagtalan, illata esetleg az erdei talajéhoz hasonlít. Van egy módszer, amivel biztosan kiderítheted, készen áll-e a komposzt a talajba dolgozásra: ez a zsázsateszt. A teszt elvégzéséhez nem lesz másra szükséged, mint egy alacsony peremű kis tálra, zsázsavetőmagokra és egy kisebb mennyiségre a kérdéses komposztból. A tálkába tegyél egy kevés komposztot, szórd rá a zsázsamagot, majd a komposztot tartsd nedvesen, kézi permetezővel öntözd mindennap. A zsázsamagok 3-4 nap múlva csírázni kezdenek. Ha a csírázó növények sárga vagy barna színűek, egyenetlenül fejlődnek, akkor a komposzt még nem érett meg teljesen.
Apríts!
A komposztálás általában 1-2 évig tart, de van néhány praktika, amivel gyorsítható a folyamat. Sokkal gyorsabban zajlik, ha a szerves hulladékot kis méretűre aprítod, ezért a komposztálandó növényrészeket (gyomnövények, növényszárak, vesszők, gallyak, letermett zöldségek) érdemes egy erős aprítógépben ,,ledarálni”, mielőtt a komposztálóba dobnád. A STIHL komposztáló-aprító gépeinek előnye, hogy nemcsak a száraz, fás növényi hulladékot, hanem a lágyszárú növényrészeket: leveleket, szárakat, gyomnövényeket, gyümölcs- és zöldséghulladékot is gyorsan és hatékonyan össze lehet velük aprítani. Az apróra darabolt növényrészeket ezután már teheted is a komposztálóba. A STIHL aprítógépek nyílása úgy van kialakítva, hogy az elágazó gallyak is könnyen beleférjenek. A gépeken található kerekeknek köszönhetően könnyen mozgathatók a kertben vagy akár a teraszon is.
Mulcs-kisokos
Az aprított növényhulladékot mulcsként is felhasználhatod! A veteményesben kiterített mulcs, azaz talajtakaró anyag számtalan pozitív tulajdonsággal bír. A természetes, növényi mulcs csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását, a talaj kiszáradását, megakadályozza a gyomnövények növekedését. A felaprított növényi hulladék elkorhad, komposztálódik, így hasznos tápanyagokkal látja el a talajt. A mulcs a konyhakert ágyásaiban, a magaságyásokban szétterítve megakadályozza a sár felverődését is, a termés ezáltal tiszta marad, nem koszolódik.
Mi kerülhet a komposztálóba?
A komposztálóba tehetsz minden növényi hulladékot a kertből, a magaságyásokból és a cserepekből: a gyomnövényeket, a lemetszett vesszőket, gallyakat, a lehullott leveleket, a fűnyesedéket. A háztartásban keletkező hulladékok közül mehet a komposztálóba a gyümölcs- és zöldségmaradék, a magvak (dió, mogyoró, pisztácia, tökmag, napraforgómag…) héja, a tojáshéj, a szálas tea és a kávézacc, sőt a natúr papír is apróra vágva.
Mit ne dobj a komposztálóba?
Bár a kertben keletkező növényi hulladék szinte teljes mértékben a komposztálóban végezheti, van néhány olyan kivétel, amit lehetőleg ne tegyél bele. Ilyen például a gyümölcsfák alatt vagy a gyümölcsfákon maradt úgynevezett gyümölcsmúmia, ami nem más, mint a moníliával fertőződött gyümölcs. A háztartási hulladékból ne dobj a komposztálóba állati eredetű hulladékot: tejtermékeket, húst, halat, csontot, ezzel megelőzheted, hogy legyek vagy rágcsálók jelenjenek meg a komposzthalmon. A háziállatok ürülékét se a komposztálóban gyűjtsd. Lehetőleg a kezelt citrusfélék héját és a banánhéjat se tedd bele, ne öntsd rá a sütőolajat és a megmaradt zsiradékot, és ne dobd rá a színes vagy fényes papírhulladékot se.
(Fotók: Shutterstock)
