A Kőleves Vendéglő története 2005-ig nyúlik vissza, pár méterre a jelenlegi helyétől, a Dob és a Kazinczy utca sarkán fogadta a vendégeket. Akkor még főleg házias ételekkel futottak, de a lokáció miatt egyaránt voltak zsidó és tipikusan magyar fogások is. Azóta már inkább nemzetközi konyhával működnek, nagyon fontos számukra, hogy mindig legyenek vega és vegán ételek is, egy dolog azonban változatlan.
Egy olyan vendéglőt szerettek volna létrehozni, ahol az embert nem élére vasalt terítő és fehér kesztyűs pincérek fogadják, hanem olyan érzése van, mintha a nagymamájához érkezne. Ezt maximálisan sikerült teljesíteniük, és az enteriőrrel is ezt szerették volna erősíteni. Én az első perctől imádom a piros fazék gyűjteményt a bejáratnál és a “kotyogós kiállítást”, amik tényleg minden nagymama alapkellékei közé tartoznak.
Ha van valami, amitől itt nem kell félni, az az, hogy feszengeni fogsz
A felszolgálók mind egytől egyig huszonéves, mosolygós emberek, akiken látszik, hogy őszintén szeretnek itt dolgozni. Nem is egy olyan akad közülük, aki szinte a kezdetektől a Kőleves család tagja, aminél többet aligha árul el valami egy helyről. Na, és akkor ez a másik dolog, ami miatt folyton itt lógok. Nem tudom, minek köszönhető ez, de a dolgozók mellett a Kőlevesnek valahogy az egész vendégköre olyan, hogy egyszerűen jó itt lenni. Különösen nyáron.
Megszámlálhatatlanul sokszor töltöttem el teljes napokat a kertben, és nem hogy engem nem ért soha, semmilyen kellemetlen szituáció, de még szemtanúja sem voltam ilyennek. Teljes nyugodtsággal sétálok el úgy mosdóba, hogy az asztalon hagyom a komplett életemet, mert tudom, hogy az akkor is ott lesz, ha egy óra múlva megyek vissza. Ezt a jóleső érzést emelik a színes székek, a függőágyak, a háttérben szóló halk zene. Na meg persze az a rengeteg kutya, ami nélkül olyan lenne ez a kert, mint egy pöttyeitől megfosztott túró rudi.
Ettől még persze baromira ne várjatok vele a következő nyárig, hogy felfedezzétek magatoknak. Már csak azért sem, mert az a la carte étlap mellett iszonyatosan finom napi menü kapható náluk, ha esik, ha fúj. Két leves, négy főétel és egy desszert közül lehet 2 vagy 3 fogást választani. Van húsos és vega opció egyaránt, és ha ez nem volna elég, jár még hozzá egy fröccs vagy egy pohár szörp is. Bár vérzett a szívem, hogy kihagytam az aznap futó zellerkrémes pennét grillezett brie sajttal, mi most az állandó étlapról válogattunk Tamással.
Burrata, paradicsom, rukkola, sült kaprivirág
Bár ez egy igazi, frankó nyári fogás, egy darabig még biztosan fent lesz az étlapon, mert a vendégek imádják... És meg is értem! A burrata egy olasz sajtfajta, általában tehén- vagy ritkább esetben bivalytejből készült mozzarellaféle. Ennek megfelelően egy olasz helyről szerzik be, hogy a minőség garantált legyen. Tamás szerint egy kicsit túl volt hűtve, így nem folyt a közepe annyira, de ízben ez mit sem változtatott.
A zöldségeken egytől egyig érződött, hogy szuper frissek, ami ugyan mindig fontos, de egy saláta esetében hatványozottan. Ami miatt mindketten imádtuk, és nagyon ajánljuk, az egyértelműen a sült kapribogyó. Zseniális ötlet, és nagyon jó kis twistet ad ennek az alapvetően tök egyszerű kajának. Bár a markáns íze miatt a kapribogyót sokan nem szeretik, a hőkezelés által veszít ebből a nagyon intenzív ízből, és egy sokkal enyhébb, sós, roppanós pluszt ad az ételnek. Tényleg nagyon klassz, próbáljátok ki! (3250 Ft)
Konfitált libacomb, hagymás tört krumpli, aszalt gyümölcsös párolt káposzta
A konfitált libacomb az egyik olyan étel, ami kezdettől fent van a Kőleves étlapján, így bátran kijelenthető, hogy ha csak egyszer jöttök ide enni, ezt meg-kell-kóstolni! A képen annyira nem jön át, de széltében és hosszában is tuti kielégít minden farkaséhes vendéget. Ár-érték arányban szerintem ennél jobbat a belvárosban biztos, hogy nem kapni. Hibátlanul elkészített, klasszikus fogás, a káposzta nagyon kellemesen fűszerezett, a libahús gyakorlatilag leesett a csontról, és a tört krumpli is mennyei. Ebbe belekötni nem lehet, szóval még jó, hogy nem is akarunk. Ezt egyébként szezononként egy kicsit mindig máshogy készítik, hogy se ők, se a vendégek ne unjanak rá. Nemsokára a körettel kapcsolatban lesznek izgalmas változások. (Hamarosan visszatér a szintén ikonikus maceszgombóc leves is, ami nekem hatalmas kedvencem volt évekig. Ha a téli hónapokban tértek be, egy másodpercig ne gondolkozzatok!!) (3900 Ft)
Lazac, spenótos rizottó, savanyított tojás
Döbbenetes módon nekem a rizottó volt a kedvencem, mert ez azon kevés ételek egyike, amit egyszerűen bárhol és bármikor elém tehetnének, tuti, hogy boldogan esek neki. A rizottót egyébként Olaszországban gyakran tálalják valamilyen hallal, amitől sokkal laktatóbb lesz, ezzel a tojással megfejelve meg aztán pláne. Mind a rizottó, mint a hal tökéletesen volt elkészítve, előbbiből baromira nem sajnálták a spenótot, de nem is bántam; utóbbi jól átsütve, de távolról sem száraz. A tojást Tamás és én is kicsit oda nem illőnek éreztük, de egyébként önmagában és a többi szereplővel is nagyon finom. (4100 Ft)
Hummusz, bárány kebap, tabulé, chimichurri, házi pita
A bárány és a tabulé híresen jó haverok, mi is elkészítettük már több módon is, hummusszal azonban valamiért nem. Az új kreatív séf, Závetz Kristóf, aki nemrég csatlakozott a csapathoz, imádja a hummuszt. Mindenképpen szeretett volna egy ételt, ahol megjelenhet a tányéron. A báránnyal és úgy általában a steak húsokkal pedig szerinte különösen szép párt alkotnak, így esett a választás erre a bárány kebapra. Tamás szerint a hummusz kissé neutrális volt, de én pont úgy szeretem, ha a fűszerezés nem vonja el a figyelmet a csicseriborsó saját ízéről.
Szóval ne is figyeljetek Tamásra, mert baromi jó! :D A bárány szaftos, a pita meleg, a tabulé frissítő, mit akarhat még az ember?! Ja, és az sem marad ki a buliból, aki amúgy nem eszik húst, mert kicsit módosult változatban ugyan, de megtalálható az étlapon vegán formában is! (4100 Ft / 2950 Ft)
Ha jól végzem a munkámat, akkor az új törzshelyetekkel, de minimum egy finom ebéddel ajándékoztalak meg titeket, szóval remélem így lesz!
Cím: 1075 Budapest, Kazinczy utca 41.
