A helyiek körében végzett felmérés szerint 10-ből 9,5 ember első helyen ajánlaná a Kisvendéglő a Hargitához éttermet egy ide látogató turistának, vagy gondolkodás nélkül itt foglalna asztalt, ha vendégek érkeznek hozzá, és garantáltan szeretné őket lenyűgözni. Na jó, a felmérés nem volt reprezentatív, sőt, tulajdonképpen csak a fantáziám szülte, de higgyetek nekem, hogy így van! Tősgyökeres békéscsabaiként sokszor jártam már itt, és minden alkalommal mind a tíz ujjamat megnyalva távoztam.

„Megszólított ez a ház…”
Meglepő módon nem a belvárosban, de nem is egy forgalmas főút mentén, hanem a város szélén, egy csendes kis utcában található ez a csoda hely. A tulajdonos Vincze-házaspár egyik tagja sem vendéglős felmenők miatt választotta a pályát, Marika a kereskedelemben dolgozott, János pedig műszaki területen. Aztán a nyolcvanas évek végén épp rokonlátogatóban voltak a város külső részén, mikor feltűnt Marikának egy eladó, romos vályogház. „Hiszek a sorsszerűségben, engem megszólított ez a ház. Az összkomfortból költöztünk ide, ahol nem volt még bevezetve a víz, a sarokról hordtuk. Nem volt könnyű, de boldogok voltunk.” 1991-ben nyitották meg a helyet, akkor még sörözőként, és apró lépésekben haladtak. Két évre bérbe is adták a helyet, de 1999-ben szintet léptek, és megnyitott a Hargita. „Rájöttünk, hogy ez a mi feladatunk. Nagyon sok barátunk van Erdélyben, sok szállal kötődünk Székelyföldhöz, ezt a kultúrát szerettük volna megmutatni itt, Békéscsabán.”
Az étterem küszöbét átlépve máris egy másik világba csöppenünk, az enteriőr egyszerűen káprázatos. A berendezés a székely parasztházak hangulatát idézi, a fagerendák, a számtalan korondi kerámia, az antik fotók, egy eredeti kalotaszegi népviselet és a régi mesteremberek készítette használati tárgyak ízléses összképet adnak. Nem az a giccses fajta, hanem maga a kézzelfogható történelem. Minden darab Marika gyűjtése, köztük sok családi ereklyével, például a nagymama kendőjével vagy az általa készített fonott kosárral. Az ember csak kapkodja a fejét, és mindig észrevesz egy-egy új részletet, amibe belefeledkezhet.
A paraszti konyha újragondolva a Kisvendéglő a Hargitához erőssége
A menüt böngészve az első, ami feltűnik, hogy meglepően széles a választék, talán már túlzottan is. A kínálat egy részét a törzsközönség tartja étlapon, akik sokszor kifejezetten egy-egy fogás miatt érkeznek, a másik oka a nagy szortimentnek, hogy a tulajdonosok is ragaszkodnak bizonyos ételekhez, ilyen például az erdélyi töltött káposzta, ami kaporral, csomborral, pirospaprika nélkül készül. Épp emiatt sokan furcsállják, de Marika ragaszkodik hozzá. Évente kétszer váltanak étlapot, a szezonalitás elsősorban a heti ajánlatokban jelenik meg. A fenntarthatóság is fontos számukra, kiemelt szerepet játszanak a környékbeli alapanyagok és az Erdélyből származó kézműves termékek. A húst helyi forrásból, a zöldséget a piacról és kistermelőktől szerzik be, a fűszernövényeket pedig a saját veteményesük biztosítja. A kézműves sajtok mellett például Marika lekvárjai és savanyított görögdinnyéje verhetetlen.
Csabai kolbász és csorba
Előételként kóstolható többek között csabai kolbász és padlizsánkrém is, én viszont azonnal a levesek irányába fordultam. A híres erdélyi csorba kétféle, pacalos és székely (ez sertés- és marhahúsból készül) verzióban is elérhető. Megmondom őszintén, soha életemben nem ettem még pacalt, mert mindig megjelent a fejemben a marhagyomor nem túl esztétikus képe, tudjátok, az a rojtos felmosórongy… Most azonban azt éreztem, itt az idő, és fejest ugrottam a pacalcsorbába! És röviden: megérte! Lehet, hogy a végén még én is csatlakozok a Pacal forever mozgalomhoz?!
A vékonyra csíkozott pacal gusztusos állagú, abszolút illett a kellően citromos és a savanyított erős paprikától kellemesen pikáns levesbe, amiből természetesen nem hiányozhatott a lestyán sem. A kis adag ára 1150 Ft, de ez sem olyan kicsi, és ha szeretnétek a főételek közül is válogatni, akkor ezt ajánlom, a nagy adag után maximum egy desszertet tudok elképzelni. Emellett rendeltem még egy gyöngytyúklevest is, ami fürjtojással készült tésztával érkezett. Igazi aranyló, aromás húsleves, amiben apró gombócok formájában van jelen a gyöngyös. (1450 Ft)

Hús minden mennyiségben, különleges köretekkel
Hadd kezdjem a számomra egyértelmű favorittá vált konfitált vaddisznóoldalassal, ami házi tésztával és erdei gombaraguval alkotott felejthetetlen triót. Ilyen omlós húshoz nagyon-nagyon régen volt már szerencsém, nem véletlen, hisz a vadhúst 8-10 órán át konfitálják. Az alaposan lepirított tésztával és az ízbomba gombamártással egyszerűen telitalálat! Teljesen levett a lábamról, nem is tudok többet hozzáfűzni, próbáljátok ki! (4300 Ft)

A következő állomás az erdélyi flekken volt egy különleges körettel, amiben kétféle formában mutatják meg a paszulyt. Alul egy semlegesebb ízű babpüré, rápakolva pedig egészben hagyott paszuly egy karakteres ízű lecsós alappal elkészítve. Egyébként a tört paszuly is tipikus erdélyi fogás, és tulajdonképpen a főzelékeken még a mai napig gyakran megjelenő sült hagymás feltét újragondolásáról van szó, ami megint csak a régi paraszti konyhára vezethető vissza. Volt a tányéron még puliszka is, ami számomra nem a legvonzóbb kísérő szokott lenni, de viszonylag natúr ízével jól egyensúlyozta a markáns lecsós babot, szóval teljesen passzolt az ízharmóniába. A tarja első ránézésre kissé száraz hatásúnak tűnt, de kóstolva rácáfolt erre, harapható állagú, szuper fűszeres. (3900 Ft)

Végezetül még nekifutottam a csángó pecsenyének is, a szűzérmék mellett pirított bacon, kápia paprika, isteni házi ketchup és igazi sült krumpli. Korrekt fogás, kevésbé kalandvágyóknak tuti befutó lesz. (3950 Ft) Na, de van itt még rántott sertésláb, mititei (mics) és muzsdéj (ez egy fokhagymamártás, amit elsősorban sült húsokhoz kínálnak), halételek és kemencés fogások is. Most nem kóstoltam, de nagy kedvencem a pecsenyekacsamáj kelkáposztás nudlival és tejszínes gombamártással. A Kisvendéglő a Hargitához adagjaira igazán nem lehet panasz, és a tálalás is korrekt, ehhez az atmoszférához nem is illene egy csipesszel odabiggyesztett, milliméterre kiszámolt kompozíció.

Még egy kis édes, csak az íze kedvéért
Desszert-fronton is túlmutatnak a palacsinta-gesztenyepüré kombón, most barátfüle került az asztalomra fahéjas vaníliával. Három, méretes derelye érkezett, benne vastagon megbújó házi szilvalekvárral, ami remekül passzolt a fahéjhoz, de szerencsére nem volt túl édes, így simán befaltam az egészet, pedig már rendesen szorított a nadrágom hastájékon. (1550 Ft) Viszont volt itt még egy kis csörögefánk is házi baracklekvárral. Hibátlan kivitelezés, semmi nehéz, olajos hatás. Tökéletes befejezése volt az ebédnek. (1250 Ft)

Ja igen, és a fenyőrügyszörp! Még egy erdélyi különlegesség, amiről még nem is hallottam korábban. Nagyon kellemes ízű, semmi fenyőízt nem érezni, talán egy enyhébb gyömbérhez tudnám hasonlítani. Nyáron egy jéghideg fenyőrügyszörpnél nem kell jobb frissítő, arról nem is beszélve, hogy számtalan gyógyhatással bír, többek között köhögéscsillapító és gyulladáscsökkentő is.
A belső udvaron egy hangulatos terasz is rendelkezésre áll, ráadásul nem csak jó időben, hiszen ötletesen „becsomagolták” az asztalokat egy-egy buboréksátorba. Így a Kisvendéglő a Hargitához igazán különleges élményt nyújthat például egy kettesben eltöltött vacsora az amúgy nem túl örömteli márciusi hóesésben.
„Csendben tesszük a dolgunkat”
A la carte helyként működtetni egy éttermet az ország keleti csücskében komoly kihívás, nekik mégis sikerült, nem alkudtak meg, ragaszkodtak a minőséghez, és az idő őket igazolta. Gyalai Ádám séf vezeti a konyhát, és a felszolgálók többsége is tizenéve erősíti a gárdát.
Hosszú út és kemény munka áll a Hargita csapata mögött, kétségtelenül az étterem körül forog a Vincze házaspár élete, de ebben a folyamatosan változó világban mindig alkalmazkodni kell az aktuális körülményekhez. Így volt ez a járvány idején is, nem panaszkodtak, gyorsan váltottak a házhoz szállításra, és kitartottak. A folyamatos megújulásban látják a jövő zálogát, fiuk, Attila viszi majd tovább az üzletet, de amíg csak lehet, ők is aktív részesei maradnak a mindennapoknak.
„Ez a második gyerekünk. Engem ez éltet” – mondta búcsúzóul Marika. És tényleg erről árulkodik az étterem minden apró szeglete, a személyzet figyelmes törődése és persze a nagy gondossággal, profi kezek által készített ételek is. Ne felejtsetek el asztalt foglalni, és irány Békéscsaba! Kóstoljatok bele ebbe a gasztronómiai ékszerdobozba, ahol az ember az ételek elfogyasztása után is azt érzi, hogy úgy maradna még egy kicsit…
Cím: 5600 Békéscsaba, Tavasz utca 7.