Liszt, víz és só – három egyszerű alapanyag, amiből a világ egyik legcsodálatosabb dolga készül. Naná, hogy a kenyérre gondolunk! Aminek még saját ünnepe is van: világszerte október 16-án tartják a kenyér világnapját. És bár mindenhol alapélelmiszernek számít a kenyér, nem mindenhol értik ugyanazt az elnevezés alatt. Épp ezért fejest ugrottunk a különböző kenyérfajták tengerébe, és elhoztuk nektek a világ kedvenc kenyereit, amikkel minket bármikor simán kenyérre kenhettek...
Ciabatta (Olaszország)
Zé olasz gyökereire való tekintettel mi mással is indíthatnánk a sort, mint az olaszok gyökérkenyerével, a ciabattával?! :D Az eredeti receptet egy olasz péknek köszönhetjük, aki „megúszósabb” alternatívát keresett a bagett helyett, méghozzá nem is olyan régen, az 1980-as években! Bizony, az olasz papucs (merthogy szó szerint ezt jelenti a neve) közel sem egyidős az olasz csizmával, mégis hamar megnyerte magának a kenyérrajongókat a világ minden pontján.
Bagett (Franciaország)
Ha már az előbb emlegettük, akkor jöjjön is a ropogós héjú francia pékáru, melynek népszerűsége hosszú-hosszú évtizedek óta töretlen. A híres hosszúkás kenyér 2022-ben még az UNESCO szellemi világörökségi listájára is felkerült! És hogy mit is nevezünk pontosan bagettnek? Azt a francia kormány 1993-ban szigorúan meghatározta: a tészta csakis 4 összetevőből (lisztből, vízből, sóból és élesztőből) állhat össze, és legalább 15 órán át kell keleszteni 4–6 Celsius-fok közötti hőmérsékleten. Ebből lesz az igazi, hamisítatlan francia bagett!
Lagana (Görögország)
A közönségkedvenc, ámde vitatott eredetű pita helyett egy másik laposkenyeret mutatunk most be, ami 100%-ig a görögöké. A laganát hagyományosan a nagyböjt első napján, „tiszta hétfőn” sütik, és eredetileg kelesztés nélkül készült, de ma már a kelt változata is gyakori. A kézzel nyújtott tészta szabálytalan, ovális formájú és a teteje szinte ki sem látszik a sok-sok szezámmag alól, emellett olívaolajjal és helyenként tahinivel, azaz szezámpasztával is ízesítik.
Naan (India)
A Közel- és Távol-Keleten a ropogós héjú, kelesztett kenyerek helyett inkább a kenyérfajták másik csoportja, a lapos lepénykenyerek hódítanak. Ezek közül is az egyik legismertebb az indiai naan kenyér, ami elmaradhatatlan egy jó tikka masala mellől. Élesztő helyett általában sütőporral és valamilyen tejtermékkel, joghurttal vagy tisztított vajjal készül. Tunkoláshoz, mártogatáshoz perfekt!
Pumpernickel (Németország)
A tömör, sötétbarna pumpernickel első pillantásra ijesztőnek tűnhet, de nem véletlenül fogyasztják évszázadok óta Németországban. A szögletes formájú, kovászos rozskenyeret hagyományosan akár 20-24 órán át gőzölve készítették, ennek köszönhetően nyerte el mély színét és karakteres, kissé édeskés ízét. Ehhez képest a mai változatok már bőven megúszósnak számítanak, de a mai napig üzemel egy családi pékség Vesztfáliában, egész pontosan Soest városkában, ahol állítólag 1570 óta változatlan receptúra szerint sül a pumpernickel.
Pai Bao (Ázsia)
A habkönnyű, édeskés pai bao valahol a kenyér és a kalács közötti választóvonalon egyensúlyozik. Ízében is inkább édeskés, köszönhetően a bele kerülő tejnek – épp ezért sokszor emlegetik tejkenyér néven is. Különleges, habos textúráját a tangzhong módszernek köszönhetően nyeri el. Ennek a lényege, hogy a pékek egy lisztből, vízből és tejből kikevert pasztát adagolnak a liszthez gyúrás közben, amit előzetesen 10 percig főztek lassú tűzön. Amellett, hogy extra ruganyos lesz tőle a tészta, a nedvességet is hosszabb ideig megőrzi, így napokig puha és foszlós marad a kenyér.
Arepa (Dél-Amerika)
Kolumbiában és Venezuelában már-már nemzeti kincsként tartják számon a kicsi lepénykenyérkét, az arepát, de Dél-Amerika szinte minden országában ismert és kedvelt étel. Hagyományosan kukoricalisztből sütik, és sós, valamint édes töltelékkel is fogyasztják. Egy pár évvel ezelőtti felmérés szerint a venezuelaiak 70%-a rendszeresen eszik arepát, szóval tényleg alapvető élelmiszernek tekinthető arrafelé. Roxi nekünk az andoki arepa receptjét mutatta meg, ami kukorica helyett sima fehér liszttel készül, és így is elég ütős!
Szódás kenyér (Írország)
Ha létezik megúszós kenyérrecept, akkor az tuti, hogy az írek kenyeréé! Se dagasztani, se keleszteni nem kell, a szódabikarbónának és az írónak köszönhetően mégis kívül ropogós, belül puha lesz a végeredmény. A kenyérfajták között ez egy villámgyors, rusztikus finomság, ami a kezdő hobbipékeknek is tuti sikerélményt ad!
Tigriskenyér (Hollandia)
A tigrisek nem őshonosak Hollandiában, de a tigriskenyér annál inkább! Bizony, az extra ropogós, cirmos héjú cipó, ami itthon is nagy népszerűségnek örvend, holland eredetű. És ha eddig nem tudtátok, hogy minek köszönheti a különleges mintázatát, most erről is lerántjuk a leplet! A finomlisztből begyúrt cipó tetejét sütés előtt egy rizslisztes pasztával kenik le, ami ropogósra sül és ahogy a cipó a sütőben növekszik, megtöredezik – így rajzolódnak ki a „tigriscsíkok” a kenyéren.
Ti milyen izgalmas kenyérfajtákat ismertek még, netán kóstoltatok már? Írjátok meg nekünk kommentben!
