Azt hiszem, már a név is rögtön magyarázatot igényel, hiszen önmagában kérdés, hogy egyáltalán miért van egy helynek két neve: Kelesztő – Süti, nem süti. Barbara eredeti szakmáját tekintve grafikus, de már Budapesten is cukrászként dolgozott, ráadásul igen jó helyeken tanulta a szakmát. Neves séfek, például Huszár Krisztián és Mizsei János mellett lett éttermi cukrász. Saját helyben azonban egészen addig nem gondolkodott, amíg az akkor már Szegeden élő nővére, Blanka fel nem hívta. Azzal az ötlettel állt elő, hogy költözzön le ő is a Dél-Alföldre, és nyissanak együtt egy cukrászdát. Hiszen akkor nem volt még jó cukrászda Szegeden. Olyan jellegű pedig végképp nem, ami a Barbara-féle újhullámos vonalat képviselte.
Süti? Nem süti? Reggeli!
Így született meg a Süti nem süti – ami egyben egy Woody Allen-film címe is. Egy végtelenül kedves, hangulatos, kuckós cuki született, amit a helybeliek azonnal a szívükbe zártak. Jó pár év eltelt, mire úgy érezték: ideje továbblépni, és a cukrászda mellé egy reggelizőhelyet is szeretnének. Így született meg a Kelesztő, ami többféle jelentést is hordoz. Egyrészt utal a kelesztett pékárura természetesen, és arra is, hogy szeretnék, ha ők ébreszthetnék, kelthetnék a város lakóit. Látva a forgalmat és a finom ételeket, szerintem ez maximálisan sikerült. Eleinte párhuzamosan működött a két hely egymás mellett, aztán pár éve összevonták – innen a közös név. A volt Süti nem süti pedig egy sarokkal odébb, új funkcióval működik Szövő közösségi műhely névvel, ahol ökológiai és pszichológiai témában tartanak eseményeket.
Kelesztővel kelni reggel
A Kelesztő szerintem mindenkit azonnal magával ragad, és ami nagyon tetszett, hogy a hangulatomhoz tudtam helyet választani. Míg a belső tér maga a kuckós otthonosság, nagyon jólesik egy meleg kávéra elbújni, addig a társasház belső udvarán kialakított kert egy csodás paradicsom, ahol még az őszi időjárásban is szívesen üldögéltem kint. Amúgy a kertet a tulajdonosok maguk gondozzák, nemcsak az ételekről, hanem a kertről és a növényekről is nagyon sok szeretettel beszélnek. Annyira szeretnék, ha minden saját lenne, hogy hamarosan egy saját kertet is indítanak, hogy még a zöldségeket is ők termelhessék meg. Egy közösségi kertben gondolkodnak, és ki is nézték már hozzá a megfelelő területet.
A Kelesztőben egészen lenyűgöző módon minden helyben készül. És amikor azt mondom, hogy minden, az alatt tényleg mindent értek: nemcsak az összes sütemény és pite sül itt, de már a croissant és a kovászos kenyér is. Sőt, maguk töltik a kolbászt is a reggelihez. Nem lehet rajtuk fogást találni. Magamhoz is ragadtam gyorsan az étlapot, hogy teszteljek néhány fogást. Budapestről érkeztem, nem reggeliztem, így azt hiszem, igen jó tesztközönség voltam.
Helyben készült reggeli ételek
Rendeltem egy Benedek-tojást – ami a lányok szerint a környéken a legjobb Eggs Benedict – és egy mediterrán reggelit, főleg azért, mert nagyon izgatott a saját töltésű kolbász. És természetesen nem mehettem el kóstolás nélkül a házi sütésű croissant mellett sem. Mivel a a tulajdonosok nagyon büszkék az Eggs Benedictre, ezzel kezdtem el a kóstolást. A fogásnak valóban több különlegessége is van, ami azonnal szembetűnik, hogy buggyantott tojás helyett szuvidolt tojás került a kreációra. A pékárut pedig egy házi sütésű briós képezi. Ez a házi kalács valami eszméletlen finom, és nekem nagyon bejött, hogy a bacon karamellizált, így az egész fogás eltolódik egy kissé az édeskés ízek irányába.
Ez a karamellizált bacon kerül egyébként a mediterrán reggeli tetejére is. Bár ennek az ékköve nyilván a saját töltésű kolbász – ez izgatott engem is a legjobban. A fűszerezése visszafogottabb, kevésbé paprikás és éppen ezért nekem nagyon bejött. Ez a nagyobb reggeli egyébként szezonálisan változik, néha angol, néha magyaros reggelit kínálnak. Így ősz elején pedig a mediterrán lett a befutó. A fehér és piros kolbász mellett nagyon feldobta a tálat a fetával töltött paprika és a házi lecsókrém – nem is hangsúlyozom már, hogy ezek is mind helyben készülnek. Került még rá egy kis sali, egy tükörtojás és természetesen a saját kovászos kenyerük, igazi laktató reggeli, ami után ebéd nem is szükséges.
Jöjjenek a sütemények!
Ezen kívül is van választék bőven, kolbásztál, bundás briós, kencék és melegszendvicsek is sorakoznak az étlapon. Az omlettek pedig szabadon választhatóak, azt kértek, amit csak szeretnétek – mondjuk szerintem a karamellizált bacont ne hagyjátok ki! A végére hagytam a házi croissant-t, de aztán végül ez bűvölt el a legjobban: a házi készítésű sárgabarackdzsemmel egyszerűen isteni volt.
És még csak ezután következtek a sütemények! Sajnos a kiadós reggeli után már csak keveset tudtam kóstolni, pedig mindegyik csodásan nézett ki. Vannak állandó darabok a kínálatban, de minden hónapban van egy régióhoz kötődő két új sütemény is. Ebben a hónapban Szicília volt soron, és ehhez kapcsolódóan a Catania és a Palermo desszertet lehet kóstolni. Én a Cataniát választottam, nem titok, hogy a füge miatt. Alul ropogós, kissé sós keksz a tészta, erre jön a pisztáciás sajttortakrém, a tetején pedig még egy kis fekete ribizlis krém és füge. Csodás finomság, aminek fő erénye a frissesség, és hogy nem túl édes.
Reggeli, ebéd, bor
A remek reggelik mellett ebédre kérjetek friss napi menüt, délután pedig el lehet mozdulni a natúr borok irányába, hiszen kifejezetten széles a natúrbor-kínálat.
A Kelesztő – Süti nem sütit persze nemcsak a kiváló alapanyagok és ételek miatt érdemes felkeresni, hanem a vidám hangulat és vendéglátás miatt is. A két tulajdonos szinte mindig itt van, számukra a vendégekkel való kommunikáció és edukáció ugyanolyan fontos, mint a minőségi ételek. Blanka és Barbara óriási lelkesedéssel üzemeltetik a helyet, mindig van valami új tervük, és most már soha nem hagynák el Szegedet. Mint mondják, Szeged pont olyan, mint Budapest, csak miniben, és az egész város sokkal emberibb és barátságosabb.
Cím: 6720 Szeged, Kígyó utca 7.
