Gyerekszemmel nézve a kávé valami csodaitalnak tűnik: már kora reggel belengi az illata az egész lakást, ébredés után anya és apa is egyből ott sündörög a kávéfőző körül. Kis csészéből vagy nagy bögréből kortyolják az italt, amitől egyre jobb kedvük lesz. Nem csoda, hogy a kicsiknek is megjön a kedve hozzá. De akkor miért nem jár nekik is belőle? Röviden: mert a kávé hatása nem az ő szervezetükre lett kitalálva.
Szögezzük le: a kávé nem mumus
Alapvetően a kávé nem egészségtelen dolog, sőt az évszázadok során már jó pár kutatás bebizonyította, hogy számos jótékony hatása van. Amellett, hogy éberebbé tesz és felpörgeti az anyagcserét, illetve javítja a mozgáskoordinációt, a szakértők szerint a kávéivás hozzájárul az időskori demencia és az Alzheimer-kór rizikójának csökkentéséhez. De az olyan betegségek megelőzésével is összefüggésbe hozták már, mint a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri problémák.
Ettől függetlenül a felnőttek sem kortyolgathatják nyakló nélkül, a túlzásba vitt kávézásnak ugyanis már több a hátulütője, mint az előnye. A kulcs a mértékletesség: napi 2-3 csésze kávé mellett maximálisan kiélvezhetjük a frissítő ital jótékony hatásait. 5-nél is több adag kávé után viszont már olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint az ingerlékenység, fejfájás, erős szívdobogás, izomrángások vagy az alvási problémák.
A kávé hatása kapcsán felmerülő előnyök és hátrányok mind annak fő összetevője, a koffein számlájára írhatók. És éppen ez az élénkítő vegyület az, ami problémákat okozhat a kicsiknél.
A kávé hatása nem gyereknek való
A tudományos nevén 1,3,7-trimetil-xantin, alias a koffein hatással bír az emberi szervezetre. Ezeket a felnőttek is tapasztalják, ám a kicsik fejlődő szervezetére nézve kockázatosabbak lehetnek.
Közismert tény például, hogy a kávé vízhajtó hatású. Míg a felnőttek ebből annyit éreznek, hogy a „kis fekete” felhörpintése után gyakrabban járnak a mosdóba, a gyerekeknél emiatt akár a kiszáradás veszélye is fennállhat.
A kicsik fejlődésben lévő idegrendszere miatt az ital élénkítő hatása is másként érvényesül. Míg mi éberebbek leszünk és jobban koncentrálunk kávézás után, addig a kicsiknél a koffein fokozhatja a nyugtalanságot, a stresszt és a szorongást.
És bizony az alvás-ébrenlét ciklusba is könnyen belekavarhat a koffein. Nem véletlen, hogy még a felnőtteknek sem ajánlott délután és este a kávé. Pláne nem annak a korosztálynak, aki még napközben is igényli a délutáni alvást.
Az erőteljesen savas kávé a kicsiknél gyomorpanaszokat, émelygést is kiválthat. És arról se feledkezzünk meg, hogy a koffein bizony könnyen függőséget is okozhat.
Minél kisebb korban isznak kávét a gyerekek, annál nagyobb a veszélye a koffeintúladagolásnak is. Ennek a tünete lehet a hányás, a szapora szívverés, a vérnyomás-emelkedés, súlyosabb esetben akár zavarodottság vagy hallucináció is.
Ráérnek még a kávézással
Még mielőtt bárki is rémeket látna, gyorsan hozzátesszük: attól nem lesz baja a kicsiknek, ha egyszer-egyszer leszürcsölhetik a habot a kapucsínónk tetejéről, vagy megkóstolják a csésze alján maradt pár csepp italt. A rendszeres kávézással azonban bőven ráérnek tinédzserkorukig, és akkor is érdemes tartani a mértéket. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem egészségügyi szakértőnek hivatalos állásfoglalása szerint 13-18 éves kör között napi legfeljebb 85-100 mg koffein fogyasztása ajánlott a fejlődő szervezetnek. Ez típustól és elkészítési módtól függően 1-2 csésze kávét jelent.
