Bevallom, kicsit megrettentem, mikor pár héttel ezelőtt megláttam, hogy a kedvenc levesezőm helyén egy Hópihe elnevezésű fagyizó nyílt. Aztán egyből tovaszálltak a rossz érzések, mikor az ajtóban a névadó kutya - mit kutya, plüssállat - üdvözölt boldogan. A teret egyébként szinte teljesen átalakították, ami igencsak ráfért, a korábbi sötét, ázsiai helyen most egy barátságos hangulatú cukrászda várja a betérőket. Bár alig egy hónapja nyitottak, biztos vagyok benne, hogy a környéken élők hamarosan felfedezik maguknak, és kígyózó sorokban állnak majd az itt kapható olasz fagylaltért, meg persze a krémesért, aminél rég ettünk finomabbat, de erről majd később.
Bianka korábban egy behajtócégnél dolgozott, ahol rengeteg stressz érte, végül egy betegség miatt döntött úgy, hogy kiszáll a taposómalomból. Mivel már kislánykora óta érdekli a sütemények világa, így esti tagozaton egy év alatt elvégezte a cukrász sulit, és belevágott a szakmába. Az ezt követő két évben több helyen is kipróbálta magát, végül párjával közösen úgy döntöttek, saját üzletbe fognak. Csaba, aki egyébként korábban hidraulikus csöveket gyártott, a kezdetektől mindenben támogatja szerelmét, és amíg Bianka a konyhában sürög-forog, ő a pultban szolgálja ki a vendégeket.
Az a tapasztalatuk, hogy az emberek leginkább a gyerekkori, klasszikus ízeket keresik, Bianka pedig kifejezetten ezeket szereti készíteni, így a Hópihe választéka ennek megfelelően alakul. Nagyon büszke rá, hogy amit csak lehet, mindent maga készít egyedül. A krémes minden reggel frissen készül, nem lesz belőle 8 tepsi, addig van, amíg el nem viszik. A sóskaramell-fagyihoz ő csinálja a karamellszószt, ahogy a sajttortához a kekszet is.
Szintén nem egy utolsó dolog, hogy a hozzávalókban sem ismer kompromisszumot. A fagylaltok hozzávalóinak egy része Milánó mellől érkezik, a gyümölcsfagyiban valódi gyümölcs van, semmilyen mesterséges adalékanyag vagy tartósítószer nem kerül a bödönökbe. Szinte mindig kapható olyan íz, ami mindenmentes és/vagy vegán, viszont tutti-frutti és más, valóságban nem létező ízeket itt hiába keresünk majd. A klasszikus sütemények viszont visszaköszönnek a pultban, tervben van zserbófagyi, valamint nyáron szeretne koktél ihlette, alkoholos fagyikat is készíteni.
Mivel képtelenek voltunk a sütik vagy a fagyik javára lemondani a másikról, ezért mindenből kóstoltunk egy kicsit - és nem is bántuk meg…
Hópihe-féle mézes krémes
Tamás szavaival élve, egyszerűen mesés, bár ilyet kapnánk mindenhol! A töltelék eszméletlenül selymes, vajas, de mégis könnyű, grízes keverék, nem akarsz utána azonnal meginni egy liter vizet. Nekünk külön plusz pontot jelentett, hogy a legtöbb hellyel ellentétben náluk nem csokis volt a teteje. Ez Bianka számára valóban az otthon ízét jelenti, korábban a nagymamája készítette minden karácsonykor, most pedig az édesanyja az, aki nem tud belőle eleget készíteni az ünnepek alatt. Zseniális, ha csak egy valamit kóstoltok meg a sütipultból, ez legyen az! (300 Ft)
Maracujás, mentes panna cotta
Azzal kezdeném, hogy én meg nem mondtam volna, hogy ez egy “egészséges” vonal, mert egyáltalán nem lehet érezni azt a mentes sütiknél előforduló, jellegzetes utóízt. Egyébként a panna cotta már önmagában az egyszerű, de nagyszerű desszertek táborát erősíti, én legalábbis imádom, és most sem csalódtam. Sőt, állati eredetű tejszín helyett Bianka kókusztejszínt használ, ami ad az egésznek egy kellemes, új twistet. Ezt felfőzi egy kis vaníliával, fél percig forralja, majd a tetejére 100% maracujapüré kerül, és nagyjából ennyi a történet. Ez egy pillanatig se tántorítson el senkit, mert baromi finom. Ha valaki nem szereti a nagyon édes, klasszikus süteményeket, annak mindenképpen ezt ajánlom! (750 Ft)
Málnássajttorta-fagyi
Amennyire ismerem magam, biztos vagyok benne, hogy nekem ez a fagyi lesz az, amivel kapcsolatban majd mindig megfogadom, hogy legközelebb mást kérek, aztán meglátom, és nem fogok tudni neki ellenállni. A málna pont eléggé intenzív, de mégsem lesz belőle málnafagyi. Összhatásában nagyon frissítő, egyáltalán nem túl édes. Azt pedig el sem tudom képzelni, hogy lehetséges, de a keksz ropog! A fagyi jellegzetes állagának fényében tényleg nem tudom, ez hogy lehet, de így van, és ugye ne felejtsük el, hogy Bianka ezt is maga készíti. A legjobb szívvel ajánlom, nekem ez volt a kedvencem! (Egy kenés /kb. 7-8 dkg/: 400 Ft)
Pisztáciafagyi
Tamásnál pedig ez vitte a prímet. A pisztáciafagyi azon dolgok közé tartozik, amihez az alapanyagok javarészt Olaszországból érkeznek, így ez már eleve egy elég jó indítás. Míg a legtöbb helyen sajnos fájdalmasan vízízű tud lenni, itt szó sincs ilyesmiről, olyannyira, hogy a felhasznált, pörkölt magnak köszönhetően kap egy nagyon enyhe, sós beütést. Aki IGAZI pisztácia-élményre vágyik, az egy percet se gondolkozzon, ha meglátja a Hópihe pultjában, mert fantasztikusan finom! (Egy kenés /kb. 7-8 dkg/: 450 Ft)
Amondó vagyok, hogy használjátok ki azt a kevés időt, amíg még a turisták hiánya miatt élvezhető a Kazinczy utca, és sétáljatok el a családdal, barátokkal a Hópihébe, mert mindenki talál majd kedvére valót!
Cím: 1075 Budapest, Kazinczy utca 52.
