Bár elsőre nem látszik, a sonkában és a kalácsban igen sok közös vonás van: például egyik sem ehető böjt alatt. Húsvét ünnepét hagyományosan a negyvennapos böjt előzi meg, amiből mára a húsevés tilalma maradt fenn. De nem is olyan régen még sokkal hosszabb volt a kerülendő ételek sora. A böjt alatt ugyanis többnyire zsírt, vajat, tejet, tojást sem ettek. Nem véletlen tehát, hogy a böjt végeztével az íztelen, sokszor kovásztalan kenyeret elkezdték miden földi jóval dúsítani. Így született meg a tejes-vajas foszlós kalács.

A hármas fonás története
A hármas fonással még jobban össze lehet kötni a kalácsot a feltámadás ünnepével: hiszen az élesztős foszlós kalács is az életet, a feltámadást képviseli. Szinte új életre kel, ahogy megemelkedik. Bár rengetegféle fonás létezik, a leggyakoribb a hármas fonás. És ennek is vallásos vonatkozása van, a hármas fonás ugyanis a szentháromságot képviseli. A kalácsot gyakran kerekre fonják, ami pedig Jézus töviskoszorúját is szimbolizálja.
Persze gyakorlati oldala is van a foszlós kalács fonásának: ez a technika sokkal finomabb süteményt eredményez, ugyanis a kalácsnak több lesz a héja. Így kívül ropogós, belül pedig szuper puha lesz. A kalácsot megfonni nem könnyű, régen nagy dicsőségnek számított, ha valaki szépen meg tudta fonni a kalácsot, de szerintem nincs ez másként most sem. Én például nemrég tanultam meg az ötös fonást, de a hatos még mindig nem megy.

Nem hungarikum húsvétkor a foszlós kalács
Húsvétkor sok országban esznek valamilyen kalácsszerű süteményt, bár ennek a formája nem mindig fonott. Az olaszok például galamb alakú kalácsot készítenek, ami a szentlélekre utal. Görögországban és Romániában is befonják, de sokkal több fűszerrel ízesítik vagy éppen meg is töltik. Lengyelországban pedig a húsvéti reggeli része a spirálszerűen feltekert babka vagy éppen a mazurek, ami egy laposabb, vajas tésztás sütemény, aminek a tetejét szinte művészien díszítik.
Ha az is érdekel, hogy miért esznek húsvétkor sonkát, akkor olvasd el ezt a cikket!