A farsangi szalagos fánkot kifejezetten magyar specialitásnak tartjuk, pedig az igazság az, hogy hozzánk is Ausztriából került. Sőt, az osztrákok úgy gondolják, ők is találták fel. Egy vicces történet szerint a fánkot egy bécsi pék felesége találta ki teljesen véletlenül. A pékasszony ugyanis haragjában az egyik türelmetlen vendég fejéhez akarta vágni a nyers kalácstésztát, ami azonban a forró olajban landolt és ropogósra sült. Azonnal meg is szerette mindenki.
A fánkot nálunk hagyományosan böjt előtt, a farsangi időszakban eszik csakúgy, mint a palacsintát. Böjt alatt ugyanis sem tojást, sem tejet nem szabad fogyasztani, márpedig ez a fánk tésztájában mind megtalálható. Szerte a világon valószínűleg nagyon sok mérges pékfeleség élhetett, hiszen rengeteg országban megtaláljuk a finomság valamelyik változatát. Ezekből válogattam most nektek.
Malasadas (Hawaii)
Ez a fánk portugál neve, érdekessége azonban, hogy főleg az Azori-szigeteken és Hawaiin lett rendkívül népszerű, ahová portugál telepesek vitték. Portugál közösségekben húshagyó kedden fogyasztják – a hagyomány része, hogy az asszonyok fánkot sütnek, a gyerekek pedig cukorba hempergetik. A cukorhoz gyakran reszelt citromhéjat is adnak, így íze a mi fánkunktól némileg eltér. Hawaiin gyakran forgatják szárított szilvaőrleménybe is.
Pampuska (Ukrajna)
Ismerős név, ugye? Mifelénk is gyakran hívják a fánkot, vagy inkább a kelt tésztát pampuskának, az én nagymamám is sokszor használta ezt a szót. A pampuska azonban különbözik a mi szalagos fánkunktól, tésztájába ugyanis krumpli is kerül. Emellett fontos különbség, hogy sósan, húsok mellé is eszik köretként, de van, hogy meglocsolják fokhagymás szósszal. Ez elsőre furcsán hangzik, de gondoljunk csak a lángosra, amit mi is fokhagymával eszünk.
Churros (Spanyolország)
Bizony, a spanyolok híres, csillag alakú churrosa sem más, mint egyféle fánk, csak a formája eltérő. Mivel hosszú és vékony, a belseje természetesen nem lesz olyan puha, mint a mi fánkunknak, hanem sokkal ropogósabb, már csak azért is, mert a tradicionális recept tésztájába nem is kerül tojás. Mivel felülete barázdált, jó sok szószt fel tud venni – csokiszósz nélkül a churros nem is igazi! Az édességnek Spanyolországban óriási kultusza van, az úgynevezett churreríákban nem is készítenek mást, csak churrost. A spanyoloknál egyébként tipikus reggeli ételnek számít.
Youtiao (Kína)
Azért is hoztam ezt a példát következőnek, mert történészek szerint nagyon valószínű, hogy a churros tésztáját portugál hajósok hozták magukkal Kínából. Ennek lehet valóságalapja, hiszen a youtiao majdnem úgy néz ki, mint a churros: hosszúkás, olajban sült tésztacsík. Bár a kínaiak általában inkább sósan eszik, reggelire néha kettévágják és szendvicsként megtöltik.
Báhn rán (Vietnám)
A vietnámiak fánkja rizslisztből készül. A tésztából apró golyókat formáznak, és ezeket olajban kisütik. A tészta belseje kissé nyúlós és ragadós. Sós és édes változata is létezik, az édeset általában feketebabpürével töltik meg.
Balushahi (India, Nepál)
Nem véletlen, hogy az indiai fánk eszméletlen selymes és finom, hiszen a tésztájába joghurt is kerül. Emellett nem olajban, hanem ghíben, azaz tisztított vajban sül, amitől még lágyabb lesz. Ezt a puhaságot aztán még cukorszirupba áztatják. Jól hangzik, ugye?
Bombolone (Olaszország)
A bombolone nem más, mint töltött fánk. A toszkán régióból származik, és az olaszok mindenféle finom krémmel és lekvárral töltik meg. Ezt a műfajt itthon is kipróbálhatod: Szabi, a pék Bomboloni nevű fánkozójáról itt írtunk.
