Fotó: Hartyányi Norbert
Itt ezelőtt egy cukrászda működött, így a helyszín adott volt, hogy szuper pékséget lehessen belőle kialakítani. A régi, szép cukrászda feliratért mondjuk kicsit kár, de az új dizájn nyilván frissebb lett. Itt süti a croissant-okat Dormán Péter és csapata, Markovics Gergellyel pedig a pultnál találkozhatunk.
Fotó: Hartyányi Norbert
Péter elmondta, évekig kísérletezett, mire úgy érezte, valóban olyan croissant-t süt, ami megfelelő minőségű, és amire rá lehet nyitni egy helyet. Pedig a szakmát nem ma kezdte, több, mint öt éve foglalkoznak péksütemények kiszállításával. Péter azt mondja, hiába tanulja meg valaki a tökéletes croissant fortélyait Franciaországban, vagy éppen a croissant másik őshazájában, Dániában, ahogyan ő is, itthon mindent elölről kell kezdeni, hiszen teljesen máshogy viselkednek az alapanyagok.
Fotó: Hartyányi Norbert
A Freyja croissant-ja négy napig készül, ilyen hosszú az a folyamat, amíg a kovászban lévő baktériumok elkezdenek dolgozni, kel a tészta, aminek a szerkezete negyedik napra lesz tökéletes. Ekkor hajtogatják a rétegek közé a vajat, ami a croissant lényege. Péter elmondta, hogy a tészta nyújtásánál nagyon kell figyelni, hogy kézzel ne érjünk a tészta oldalához, mert akkor felmelegszik a vaj, és eltűnnek a tészta közötti rétegek, ami a croissant sajátja. Minden egyes croissant-t többször át kell hajtogatni, mielőtt a sütőbe kerül. Éppen a hosszú folyamat miatt, nem is tudnak többet sütni, ha az aznapi készlet kifogy.
Fotó: Hartyányi Norbert
Na de milyen is a Freyjában a croissant? Tényleg tökéletes, - bár nyilván ez a fogalom nehezen értelmezhető. A tésztája tömör és sűrű, nem csak levegő, mint sok más helyen, és a mérete is szép nagy, úgyhogy egy kávéval kifejezetten kiadós reggeli. A Freyja igazi ismertetőjegye azonban a töltött croissant, és valószínűleg erről lesznek majd ismertek szerte a városban. Ezt úgy képzeljük el, mint egy szendvicset: a süteményt kettévágják és megtöltik. Ráadásul nem csak édes, hanem sós töltelékkel is kaphatók, - nálunk ezek lettek az igazán befutók, na és persze a pisztáciás.
Fotó: Hartyányi Norbert
Kóstoltuk a céklás-kecskesajtos, libamájas-körtés és sajtos-sonkás-tormás változatot is, nehéz lenne választani közülük, mindegyiket szeretnénk újra megkóstolni! Az édes változatok közül pedig a pisztáciakrémes az, ami egyszerűen mindent visz, - a csokoládés és a málnás-mandulás a szerkesztőség egyöntetű véleménye szerint tömény, de édesszájúaknak nagy öröm. A sima croissant 400, és minden töltött 800 forintba kerül, ami az átlagnál magasabb ár. De ha azt nézzük, hogy a csapat minden reggel négy órakor a pékségben van, kézzel nyújtja a croissant-t, és hetente több száz kiló vajat használnak, persze némileg átértékelődik az ár is.
Fotó: Hartyányi Norbert
A jó croissant-hoz jó kávé is dukál, külön jó pont hogy a világos mellett tartanak sötét pörkölést is, a tatai Ébresztősőkkel dolgoznak együtt. Egyelőre a croissant-on és a kávén kívül ne is keressetek mást, ezzel a két termékkel futnak. A későbbiekben terveznek még reggelit saját sütésű ciabattával, és kakaós csigát is. A dizájn nagyon kedves világos, a hatalmas fadobogók elsőre furcsák, de mivel alattuk lépcső fut, így tűnt a legpraktikusabbnak. A dizájnban sok helyen visszaköszön a háromszög, ami szintén a croissant-ra utal, feltekerés előtt ugyanis háromszög alakúra kell vágni a tésztát.
