Bár a Tigris már 2008-ban megnyitott a Mérleg utcában, a gazdasági válság elsodorta a Bazilika környékén lévő kis éttermet a turisták irányába, és ebben a skatulyában kényelmesen meg is bújtak az elmúlt tíz évben. Nemrég azonban kibővültek, újranyitottak, a nagyobb étteremben pedig tudatosan szeretnének a magyar közönség felé is nyitni.
A Tigris névből az ember először arra következtet, hogy biztosan valami ázsiai hellyel van dolga, de erről nincs szó. Itt állt az 1840-ben, Hild József tervei alapján épült Tigris Szálloda, és ennek az aljában nyílt meg az étterem 2008-ban. Innen tehát a név. Az étlap pedig nagyon messze áll az ázsiai ízvilágtól, sőt sokkal inkább magyaros.
Az ételek között megtaláljuk a marhapofából készült gulyáslevest, a hortobágyi raviolit, a fürjet, a kacsamellet mangalicaszalonnával és kelbimbóval, az angus marhát, a desszertek között pedig ott szerepel a dobostorta. Ebből is látszik tehát, hogy a fókuszban a magyaros ízek állnak. A Tigris azonban azért igazán különleges, mert az étlap nagy része egyetlen alapanyag, a libamáj köré szerveződik, ami viszonylag egyedülálló koncepció. Az étterem tulajdonosai évekkel ezelőtt kóstolták meg annak az orosházi termelőnek a libamáját, aki azóta is a Tigris állandó beszállítója. És aki egyébként a magyar libamáj 40 százalékát ő állítja elő. Elég nehéz tőle libamájat szerezni, mivel nagyrészt Franciaországba és Japánba szállít.
Mivel amúgy is éppen itt van a Márton-nap, az újranyitott étteremben bevállaltunk egy libamájkóstolót. Az ebéd egyébként nagy élmény volt, és nagy meglepetés is egyben. Én legalábbis nem tudtam, hogy a libamáj ennyi mindennel párosítható és ilyen sok formában élvezhető. Jámbor László séf is azt emelte ki, hogy azt szeretnék megmutatni, mennyire sokszínű ez az étel, és milyen sok játékra, textúrára ad lehetőséget.
Az első fogás a libamájválogatás volt, amely a négy évszakot idézte vissza a tányéron. Nyár, ősz, tél és tavasz, ebben a sorrendben. Fantasztikus előétel, mindenkinek ajánlom, aki a Tigris Étteremben jár, ráadásul két főre is bőven elég egy adag (az ára 6900 Ft).
Nekem a nyár és az ősz ízei jöttek be a legjobban, de ez nyilván mindenkinél változó, egyúttal remek beszédtémát biztosít vacsora közben. A nyári libamájban a sárgabarack íze köszönt vissza, de a legtutibb a tetején a kamillazselé volt. Ilyet még nem is kóstoltam soha, bár nekem kevésbé a kamilla, inkább az akácméz érződött benne. Az egész kreáció úgy tökéletes, ahogy van! Következett az ősz: erős kontraszt a nyárhoz képest. Ebben ugyanis a sós ízt dominált Fekete Zsóka mangalicasonkájának köszönhetően, aki lenyűgöző ízeket hozott ki a májból. Az élményhez bőségesen hozzátett az eperkaviár is.
Érdekes volt a tél is: ízben ez állt hozzám a legkevésbé közel. Valószínűleg azért, mert eleve nem barátom a szarvasgomba, és a hozzátett csokoládé, aszalt szilva és pisztácia már túl sok volt. Textúrában viszont ez volt a legkellemesebb: krémesen lágy, szinte habos. Az utolsó kreáció, a tavasz a kissé édes crème brûlée ízét és világát idézte meg.
Az előétel után kóstoltam egy roston sült libamájat, ami a legtisztább formában mutatja meg, miért is fantasztikus ez az étel. Dióval, sütőtökkel és fügével érkezett – utóbbi kettő nekem kevésbé illett össze. Ráadásul a libamáj annyira finom volt, hogy egyáltalán nem is hiányoltam volna mellőle a többi dolgot (az ára 9900 Ft).
Főfogásként aztán beütött a Budapest steak. Itt a hangsúly már inkább a csodás angus hátszínen volt, a libamáj mintegy fűszerezésként jelenik meg a megtermett hús tetején. A libamájat előzőleg négy napig kakukkfüves tejben érlelik, majd ezzel szórják meg a húst. A köret pedig próbálja megtestesíteni a magyar konyha ízeit: a burgonya libazsírban sült, a hús alatt pedig egy koncentrált lecsókrém található. Utóbbi talán már túl domináns és sok, nekem enélkül is működne (az ára 9900 Ft).
Mivel Bánki Sándor boros területről érkezett (ő a tulajdonosa a DiVino borbárnak is), mindig is úgy gondolta, hogy ne a bort párosítsák az ételhez, hanem fordítva. A Tigrisben is ez történik. Mivel rajonganak Szepsy és Gere Attila boraiért, a fogásokat is próbálják ezekhez társítani. Az étteremnek jelenleg is 10 ezer palackos borkészlete van, a nyitás évéig visszamenően. Minden ételhez ajánlanak bort, ami új dimenziókba tud helyezni néhány fogást, és az ember egészen merésznek érzi magát, amikor desszertborral indítja a vacsorát.
A Tigris nem egy olcsó hely, de maga az alapanyag sem olcsó, ráadásul nemcsak az alapanyag minőségére, hanem az állatok tartására is igyekeznek figyelni. Ünnepi alkalmakra, gasztrokalandozásra, különleges borok és természetesen a libamáj kedvelőinek tökéletes.
Tigris Étterem és Borbár, 1051 Budapest, Mérleg utca 10.
