Az Echo Éttermet nem lehet nem észrevenni a Visszhang domb tetején. Fentről pedig olyan látvány tárul elénk, amiért érdemes kivárni egy panorámás asztalt.
Mit érdemes enni?
Amikor belépek egy étterembe, először mindig azt figyelem, milyen a hangulata: az Echo belső tere nincs túldizájnolva, de nincs is rá szükség, mert a panoráma visz mindent. Az étlap pont kezelhető hosszúságú: nem túl terjedelmes, de nem is bisztró jellegű, megadja a választás lehetőségét anélkül, hogy elvesznél benne.
Bemelegítésnek többek között kanalazhatsz erőlevest, halászlevet, szarvasgulyást, gyümölcslevest. A főételek között pedig megtalálod a klasszik kajákat: a bécsi szeletet, a konfitált kacsacombot, a paprikás krumplit, a lecsót és a tojásos nokedlit is. Mindegyik recepten csavartak egyet, és kicsit újragondolták. Vannak halas ételek is fogas, harcsa és pisztráng közreműködésével, meg csirkés fogások. Aki extrábbat enne, annak ott az angus steak, ráadásul gyerekmenü is van az étlapon, és vega fogásokat is találsz.
Én panko morzsás garnéla torpedót ettem, mézes chiliszósszal, mellé édes hasábburgonyát adtak. Minden olyan volt, amilyennek lennie kell. Nem adott extra gasztroélményt, de rendben volt a tányér. A garnéla ropogós, az édesburgonya friss volt, és a chiliszósz is passzolt a garnélához.
A másik tányéron fűszeres, ropogós csirkeszárnyak sorakoztak házi remulád mártással. A remulád elképesztően finom volt, mint ahogy a hús fűszerezése is, ellenben a vastagabb csirkeszárnyakra ráfért volna még néhány perc sütés.
Nyáron nálam alap, hogy hideg gyümölcslevest eszek. Itt a meggylevest próbáltam ki, ami kimondottan finom volt, viszont a cornflakes-es túrógombócot én kihagytam volna belőle. A gombócot borító kukoricapehely átázott, és a túrógombóc savassága nekem nem passzolt a meggyleveshez. Helyette inkább az édeskés, vaníliás ízt hiányoltam kontrasztként.
A desszertek közül a panna cotta és a brownie között vacilláltam, végül az utóbbira esett a választásom. A brownie tálalása rendben volt, de az íze sajnos nekem nem, így nem is erőltettem, hogy elfogyjon a tányérról.
A kiszolgálás csillagos ötös
A főételek összességében korrektek voltak, az adagok is – pont annyit adnak, amennyitől jóllaksz, mégsem érzed úgy, hogy lenyeltél egy fél görögdinnyét. Ami az árazást illeti: az Echo nem egy strandbüfé, a panorámát meg kell fizetni, szóval nem a legolcsóbb, de nem is a legdrágább étterem. A levesek 2000 forinttól, a főételek 3000 forinttól indulnak. A csirkeszárnyak és a garnélatorpedós kaja 4000 forint felett volt –, és a desszertek is jellemzően 2000 forint körül mozognak.
Ami mindenképpen az Echo javára írható, az a kiszolgálás, én csillagos ötöst adtam, pedig a balatoni főszezonban a vendéglátás extrán nehezített pálya. Az ottlétünk alatt három felszolgáló váltotta egymást az asztalunknál. Kivétel nélkül mindegyik kedves és segítőkész volt, ráadásul még mosolyogni sem felejtettek el – annak ellenére sem, hogy nagy volt a forgalom. További plusz pont, hogy az ételeket is villámsebességgel hozták ki, nem kellett sokat várni.
Összességében az Echo Étterem főételekben jó, és bár az édes kaják terén nem győzött meg, de a kilátás és a kedves felszolgálók kárpótoltak. Ha Tihanyban jártok, akkor egy lightos ebédre, vacsorára vagy egy koktélra érdemes betérnetek az Echóba!
Echo Café and Restaurant - 8237 Tihany, Visszhang domb 23.
(Nyitókép: Facebook/Echo Étterem)
