Bognár Melinda, a Czukorka tulajdonosa született vendéglátósnak tartja magát, azt mondja, sosem volt kérdés számára, hogy ezt a szakmát választja majd. „A szüleim nagyon fiatalok voltak, amikor megszülettem, így elsősorban a nagymamám nevelt fel, nagyon sokat voltam nála. Már kicsi koromtól kezdve állandóan sütöttünk-főztünk, szinte belém ivódtak a mami receptjei. Mindig is a vendéglátás vonzott, de sokáig nem tudtam dönteni a pincér- és a cukrászszakma között, így továbbtanulásnál a pincér mellé tettem az ikszet” – meséli a kezdetekről Melinda. Párja, Simon Tamás is vendéglátós és a közös cukrászdájuk mellett egy belvárosi bárnak is a tulajdonosa.
Gyerekkori álma teljesült
Melinda tíz évig dolgozott pincérként, és a kislánya születése után erősödött fel benne a gondolat, hogy tulajdonképpen továbbra is inkább cukrász szeretne lenni. „Ahhoz azonban, hogy saját cukrászdát nyithassak, el kellett végezni a cukrászképzést, és a sors furcsa fintora, hogy ugyanabba az iskolába, ugyanahhoz a tanárhoz kerültem vissza, akinél pincérként is végeztem. Emlékezett rá, hogy annak idején sokat hezitáltam, és velem együtt örült, hogy végre megérkeztem ahhoz a szakmához, amit igazán szeretnék” – idézi fel a Czukorka születését a tulajdonos.
2017-ben végzett cukrászként és 2018-ban már meg is nyitotta Czukorka nevű helyét, aminek a helyszínéhez szintén kötődik egy kedves emléke. „Korábban a kislányomat gyakran tologattam erre a babakocsiban, és mindig megálltam ez előtt a ház előtt, hogy milyen szép és mennyire el tudnám képzelni itt az életemet. De persze biztos voltam benne, hogy soha nem fogják eladni. Aztán egyszer csak kint volt az eladó feliratú tábla a házon.” Nagy nehézségek árán sikerült megszerezni az épületet, és az egyik kis szobában meg is nyílt a cukrászda, három pici asztallal.
Családias cukrászda született
A Czukorka azonnal nagy siker lett a zalai megyeszékhelyen, így azóta már sokat bővítettek, újítottak rajta, de itt most megállnak, mert nem szeretnének túl nagyra nőni. Mint Melinda hangsúlyozza, szeretnék megőrizni a hely családias jellegét. És a családias itt tényleg szó szerint értendő, hiszen Melindáék meghagyták az épület családi ház jellegét. Belépve olyan érzésünk van, mintha vendégségbe érkeztünk volna valakihez. Az amerikai konyhás nappaliban pedig a sütikészítés minden folyamatát nyomon követhetjük.
A cukrászdában nagyon sok minden utal Melinda nagymamájára – mindkét nagyiról találunk emlékeket a falon. Csakúgy, mint családi képeket, ami tovább fokozza a barátságos hangulatot. A nagymamák szelleme és a családi receptek a süteményekben is megjelennek, Melinda számára nagy öröm, hogy a Czukorka megnyitását még a nagymamája is megélte. A hely kifejezetten a házias vonalat képviseli a cukrászdák világában. Van ugyan egy-két újhullámos sütemény, de tényleg nem sok. Minden recept vagy családi vonalról származik, vagy Melinda maga kísérletezte ki régi receptek alapján, sok régi recepteskönyvet felhasználva.
Előtérben a hagyományos ízek
Mint Melinda mondja, teljesen a családi, hagyományos receptekre álltak rá, amivel igen egyedi helyet képviselnek a cukrászdák tengerében. „Tudom, hogy a francia, újhullámos irányzat most nagy divat, de mi kifejezetten a régi ízeket szeretnénk visszahozni. És nem egy vendégünk van, akinek könnybe lábad a szeme, amikor megkóstolja a sütijeinket” – meséli. Hozzátéve, hogy most már nemcsak a saját nagymamája receptjeit süti, hanem számos vendég is hoz be régi, családi recepteket.
És nézzük akkor a sütiket! A gyümölcstorta és a kókuszkocka például teljes mértékben a nagymama receptje csakúgy, ahogy a linzer. Amiből kétféle is kóstolható, mert az említett nagyi mindig diós tetővel készítette a linzert, ez az ő emlékére készül. De mivel sokan keresik a porcukros változatot, olyan is van! A diós-pudingos szelet is nagyiféle recept, és a Czuki krémes is, ami nagyon közkedvelt, mézes lappal és főzött vaníliakrémmel készül. A morzsapite is majdnem minden hétvégén ott volt a nagymama asztalán, ezért itt is gyakran készül, most éppen a szezonnak megfelelően szilvával.
Czukorka: nagyiféle süti, jó minőség
Hozzám is közel áll egyébként a pudingos ízvilág, így a diós-pudingos szelet és a Zala kocka is nagy kedvencem lett. Bár nem sikerült kiderítenem, hogy miért Zala kocka a neve. Ami viszont kiderült, hogy igen sok városban megtalálható ez a csokispiskóta-alapú finomság, és mindenhol előszeretettel nevezik el a sütit a saját vidékükről. Nekem ez is nagyon bejött, de legjobban a morzsapite, valamint a csokoládés kosárka ízlett. Újhullámos vonalról a citromos pitét kóstoltam, ami erősen citrusos ízvilágú, aki ezt szereti, annak ajánlom, de amúgy jobban bejöttek a házias sütik. Főleg azért, mert nem voltak túlontúl édesek.
A Czukorka egy hagyományos receptekkel dolgozó cukrászda, így mentes sütemény nem sok van, de egy vagy kettő azért mindig figyel a boltban. Így azok is tudnak választani, akik gluténmentesen étkeznek, vegán sütit viszont nem láttam. Mint Melinda mondja, sokkal nagyobbra nőni már nem szeretnének, és egyelőre új cukrászdában sem gondolkodnak. Tervben van azonban egy saját kert kialakítása, hogy minél több gyümölcsöt saját maguk termelhessenek.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Zárda utca 17.
