Vegyél egy kiadó üzlethelyiséget meg két lelkes fiatal férfit, akik odáig vannak a chipsért – és bumm, máris megvan az ország első csipszezője! Na jó, a gyakorlatban talán nem történt minden varázsütésre, de az igaz, hogy Gergő és Attila kedvenc ropogtatnivalója adta az ihletet a Chips Labor elindításához.
Az apró egység októberben nyitott meg a körúton, és hamar híre ment a városban a különleges sós és édes (na meg igencsak borsos árú) nasiknak. Naná, hogy mi sem hagyhattuk ki, a kóstolásra pedig a furcsa kaják újdonsült szakértője, Sára kolléganőm kísért el.
Sósan vagy édesen csíped a chipset?
Nevéhez hűen a Chips Labor elsőre tényleg olyan, mintha egy laboratóriumba lépnénk be. A hófehér pulton hófehér zacskókba előre kiporciózva várnak a chipsadagok, a pult alatti hűtőben pedig átlátszó tégelyben a mártogatósok. A falakon lévő feliratokról lehet puskázni, hogy milyen ízek elérhetők: jobbra a sósak, balra az édesek, mindkettő oldalon 6-6 mártogatós.
Az alap chipsválaszték azonban kimerül a tengeri sós és a vaníliás ízesítésben, a srácok a kísérletező vénájukat inkább a mártogatósok terén szeretnék kiélni. Bár az eddigi visszajelzések szerint a vásárlók örülnének, ha többféle ízű chips állna rendelkezésre, Gergő és Attila nem tervezik bővíteni a chipsportfóliót – arra szerintük ott van a bolti felhozatal, amivel nem akarnak versenybe szállni. Ők inkább a házias mártogatósok keverésére koncentrálnak.
Kiadós és laktató nasi
A chipsek 100 g-os adagokban kérhetők, egységesen 1490 Ft-ért. Ez a mennyiség első hallásra nem tűnik bőségesnek, de ne essetek abba a csapdába, mint mi: egy adag chips mellé legalább 2, de akár 3 adag mártogatós (darabja 690 Ft) is simán elfogy. Szóval egy zacskó chipsszel együtt többféle ízű mártogatóst is simán kipróbálhattok, nem muszáj szigorúan párban kérni őket.
Mind a chips, mind a mártogatósok glutén- és laktózmentesek. Ez utóbbi azért jó hír az arra érzékenyeknek, mert mindegyik variáció tartalmaz (laktózmentes) tejterméket. A sós mártogatósok alapja tejföl, az édeseké pedig mascarpone. A tejfehérje-érzékenyeknek, illetve a vegánoknak viszont így is marad a natúr chips – már csak rájuk gondolva is érdemes lenne valamilyen teljesen tejmentes opciót is felvenni a mártogatósok közé.
Erős ízek a Chips Labor étlapján
Ha elvonatkoztatunk a különféle érzékenységektől, akkor is sokat dobna a felhozatalon például egy paradicsomos alapú, salsa jellegű mártogatós. Az ízek egyébként meglehetősen intenzívek, a snidlinges-parmezános nekem már túlságosan is karakteres volt. A fűszerpaprikás és a chilis-paradicsomos sokkal könnyedebb, és a csípősségmérő sem akad ki tőlük. A cheddar sajtos viszont lehetett volna kicsit sajtosabb, ebben is inkább a tejföl dominál.
Nagy meglepetésemre az édes vonal nekem sokkal jobban működött. A vaníliás cukorba forgatott chipset (amire első ránézésre azt hittük, hogy borsos :D) mi a málnás, banános és csokis-mogyorós mártogatóssal kóstoltuk, és mindegyik remek volt. A kedvencünk a málnás lett, érződik, hogy valódi gyümölcs is kerül bele, nem csak aromával ízesítik.
Ugyanakkor muszáj hozzátennem, hogy ha magamtól választhatnék, chips helyett szívesebben tunkolnék, mondjuk, egy édes csavartat vagy churrost a mascarponés krémekbe. Maga a chips + mártogatós kombó nekem eleve egy kicsit idegen, leginkább az amerikai filmekben láttam, de a fiúknak mindig is tunkolással együtt volt teljes a chipsélmény, és ezt szeretnék megismertetni másokkal is.
Nem klasszikus street food a chips
A hely maga leginkább egy street food egységre emlékeztet, és ezt a jellegét erősíti az is, hogy a Chips Labor chipseit és mártogatósait csak elvitelre lehet kérni. Mégsem nevezném határozottan street food műfajnak a chipsezést. Már csak azért sem, mert ebben a formában menet közben, két kézzel gyakorlatilag fizikai képtelenség kivitelezni a mártogatást. Legalább egy sík felület szükséges hozzá, hogy a chipskarikákat biztos kézzel lehessen elővarázsolni a zacskóból, majd eljuttatni a mártogatósig, onnan pedig a szánkig. :D
Sárával egyetértettünk abban, hogy utcai fogyasztásra sokkal alkalmasabb lenne egy papírtölcsér, amiben a chips és a mártogatós is elfér, így egy kéz máris szabadon marad a tunkoláshoz.
A nagy Chips Labor-dilemma
Az egyik nagy kérdés tehát az: mikor és hogyan is kell(ene) fogyasztani a tunkolós chipset? A Chips Labor alapítói szerint bárhol és bármikor, mert a chips az a nasi, ami minden élethelyzetben megállja a helyét és „hozzáad a pillanathoz”. De mit jelent ez a gyakorlatban? Tavasszal és nyáron simán el tudom képzelni, hogy egy baráti találkozó vagy akár randi előtt felmarkolunk egy zacskó chipset és kiülünk vele a rakpartra vagy a Margit-szigetre. De hogy ősszel és télen kinek lesz kedve fázós kézzel a hideg mártogatósokba tunkolni a chipset... Maradjunk annyiban, hogy ez a művelet nem annyira kesztyűkompatibilis.
Otthoni fogyasztásra – nem meglepő módon – viszont teljesen alkalmas a dolog. Feltéve, ha ellátogattok az üzletbe például filmezés vagy házibuli előtt, mert házhoz szállítás egyelőre nem elérhető a Chips Labornál. A kérdés már csak az, hogy megéri-e elzarándokolni a Szent István körútig pár adag chipsért és mártogatósért, amit jóval költséghatékonyabban ki lehet hozni egy bolti chipsszel és készen vett vagy akár otthon gyártott mártogatósokkal. A választ mindenkinek a saját belátására bízzuk. 😉
Cím: 1055 Budapest, Szent István körút 15.
