Fotó: Hartyányi Norbert
A cukrászda tele van jól kinéző sütikkel, nekem legjobban mégis az árazás jött be, a bal oldali hűtőben minden 200, a jobb oldaliban pedig minden 300 forint, és kész. A legnagyobb választék természetesen baklavákból van, aminek én személy szerint soha nem voltam nagy rajongója, de ez ne tántorítson el senkit! Csodásan néznek ki.
Fotó: Hartyányi Norbert
Az én kedvencem egy bámia nevű édesség lett, (ami egyébként úgy tudom eredetileg okrát jelent, és azért hívják így ezt a sütit, mert pontosan úgy néz ki, mint az okra) Pedig nekem inkább a churros jutott eszembe róla, és nagyjából úgy is készül: azaz a fánktésztát belenyomják forró olajba, majd kisütik. Csakhogy a spanyolok itt meg is állnak, - igaz az elkészült hurkácskákat előszeretettel mártogatják még csokoládéba. Az irániak viszont beáztatják még a kisült sütit sáfrányos cukorszirupba, ami első harapásra jól megcsapja az ember ízlelőbimbóit, másodszorra azonban átjön a ropogós fánk is. Ez a sütemény tényleg csodás, és csak 200 forint.
Fotó: Hartyányi Norbert
Azért nem mindegyik süti tömény cukorszirup. Vannak lekváros sütemények, és vajas kekszek is, mint például a danmarka, aminek neve a dán vajas kekszre utal, van egy nagyszerű, sárga sáfrányos keksz, (ezt is nagyon ajánlom!) és rengeteg pisztáciás-vajas dolog. Nagyon bejött például a zaban nevű süti, ami egy pisztáciás leveles tészta, és bár első ránézésre száraznak néz ki, egyáltalán nem az. Hamar rá lehet kapni, és van ugyanez joghurtos, sáfrányos változatban is, - a sáfrány elég gyakran használatban van.
