„Nagyon régi álmom volt, hogy egy új helyet tudjak nyitni Szentendrén, hiszen a másik meglehetősen kicsi, már nem fértünk el. Itt jóval nagyobb helyen tudunk dolgozni és valóban meg tudjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek” – kezdi Szabadfi Szabolcs, akinek kovászkalandjait túlzás nélkül az egész ország ismeri. Ha van olyan, hogy sztárpék, akkor ő biztosan az.
A Bazsalikom Pékség Szentendre éke lett
„Egy kovászos pékség esetében a helyhiány a legnagyobb gond, hiszen a kovászos technika megköveteli, hogy előre dolgozzunk. Azok a kenyerek, amiket holnap sütünk, már ma a hűtőben vannak, ennek pedig sok hely kell. Éppen ezért régóta vágytam egy új helyre, és örülök, hogy másfél év munka után ez végre megvalósulhatott” – hadarja fáradtan Szabi. Reggelt tízre, mire megérkezem, náluk már kisült több ezer kenyér, legalább háromszáz csiga, és elkészült több száz szendvics is.

Szabi, a maximalista pék
Az új Bazsalikom Pékség Szentendre központjában, a főút mellett nyitott, az épületet az önkormányzat kínálta újrahasznosításra. „Bár nagyon rossz állapotban volt, láttam benne a lehetőséget, hogy ebből csodát lehet csinálni. Több helyi képzőművészt megkerestem és együtt hoztuk ki a helyből a legtöbbet. Én végig maximalista voltam, mert azt gondolom, ha létre tudjuk hozni a világ legjobb pékségét, akkor nem fogom beérni a második hellyel. És mivel nagyon régóta foglalkozunk a kovászos technológiával, minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a legjobbak legyünk” – avatott be a céljaiba Szabi.

Azt már csak én teszem hozzá, hogy az ő helyei szerintem azért is működnek ilyen jól, mert személyesen is állandóan jelen van. Sőt a termelésben is részt vesz a mai napig. Bár hangsúlyozza, hogy nagyon sok kreatív pékkel és séffel dolgozik együtt az új üzletében, azért reggel 5-6 körül ő is mindig megjelenik.
Romokból mesebirodalom – ezt hozta a Bazsalikom Pékség Szentendre városába
Az új helyről elsőre nem is a pékség, hanem a mesebirodalom szó jutott eszembe. Ehhez persze hozzátett az is, hogy éppen hóesésben érkeztem. A pékségbe az udvaron keresztül vezet a bejárat, ami azért remek ötlet, mert így rögtön át kell menni a gyönyörű kerten is. A kert ugyanis az utcáról nem látszik, pedig egészen biztosan mindenkit elvarázsol. Az udvarról a pékségbe lépve azonnal a szemünk elé tárul a hatalmas, minden földi jóval megrakott pult, ami egyben garantálja, hogy amíg eljutunk a pénztárig, egészen biztosan háromszor annyi dolgot vásárolunk majd, mint terveztük.

Leesett az állam az épülettől és a kerttől, a kínálat pedig mindenre rátesz egy lapáttal. Ilyen lehengerlően sokszínű felvonulást egy pékségben sem láttam még. De kell is a sok áru, mert a hely nagyon pörög, pillanatok alatt eltűnik egy tálca csiga, egy nagy doboz fánk vagy néhány jól megrakott focaccia. Bár Szabi érthető módon a kenyereire a legbüszkébb, a színes fánkok, a műalkotásnak is beillő szendvicsek és a több mint harmincféle (kelt és leveles) csiga érthetően minden tekintetet magára vonz.

Műhely és étterem is
A pult végében pedig már látszódik a pékség büszkesége: a köves malom, valamint mögötte a műhely és a kemencék. A látványpékségben mindenki szemmel követheti, hogyan készülnek a kenyerek. A műhely mellett nyílik egy üveges télikert, ami – mondanom sem kell – lenyűgöző látványt nyújtott a hóban. Itt lehet megenni a finomságokat, illetve a későbbiekben majd a meleg reggelit és a pizzát is.

Mert ugye szinte mondanom sem kell, hogy a Bazsalikom Pékség mellett hamarosan egy étterem is nyílik majd, az udvar másik oldalán lévő épületben. Itt még folynak a munkálatok, Szabi nyárra tervezi a nyitást. Ha továbbsétálunk, az udvar végében áll Szabadfi Szabolcs büszkesége, az óriás pajtaszerű műhely, ahol a workshopjait tartja. A biztonság kedvéért ide is beépített egy nápolyi kemencét, hogy aki nála tanul pizzát sütni, fullos oktatást kapjon. A műhelyből kilépve folytatódik a kert, ami majd jó időben nyeri el igazán az értelmét. A magaságyásokban Szabi salátákat és zöldségeket termeszt a szendvicsekhez. Az udvar végében totyog néhány kacsa is, jelezve, hogy nagy dolog van itt alakulóban, amit a Bazsalikom Farm felirat is hirdet. Szabadfi Szabolcs legnagyobb vágya ugyanis egy saját farm létrehozása, hogy péksége és étterme szinte teljesen önellátó legyen.

Külön szoba a szendvicseknek
Láthatjátok, hogy amikor azt mondom, itt egy pékbirodalom született, nem túlzok. Pedig az emeletre még csak ezután mentem fel! Ott zajlik a termelés, készülnek a croissant-ok, a kiflik, a pisztáciás és a narancsos csigák, a túrós batyuk és a fánkok. Egy teljesen külön szobát kaptak a szendvicsek, szerintem ezek az új hely legerősebb húzótermékei. Ha te is szendvicsmániás vagy, vagy csak tényleg szeretnél jóllakni reális áron, akkor nagyon ajánlom. Én legszívesebben beköltöztem volna ebbe a szendvicskészítő konyhába, hogy mindent végig tudjak kóstolni. Nem győztem kapkodni a fejem: lazac, kacsamáj, fürjtojás, cékla, kecskesajt, szarvasgomba. Ezek mind repültek a szendvicsekbe vagy éppen a különböző croissant-formákba. Kifelé még megkóstoltam néhány sajtos rudat, aminek a tetejét egy kis 36 hónapos parmezán ízesítette. Már csak ezért is indulnék vissza a Bazsalikom Pékség és Szentendre irányába!

Fő a bizalom!
A szendvicskínálat mindennap változik, ami valakinek furcsa lehet, de Szabi azt szeretné, ha mindenki megbízna benne annyira, hogy megkóstolja az új termékeket. „13 év kemény munkája van benne, hogy a vásárlók bízzanak meg bennem, és fogadják el tőlem, amit készítek. Tudom, hogy nálunk is voltak hibák és hullámvölgyek, de folyamatosan arra törekszem, hogy ezeket kijavítsam. Nagyon büszke vagyok rá, hogy most úgy tudtunk új helyet nyitni, hogy közben nem esett vissza a minőség. Úgy fejlődni, hogy közben jobbat csinálj, az a legnehezebb” – mondja Szabi.

Egy ilyen komplexumot összehozni nyilván nem egyszerű és könnyű. Azt mondja, hogy kétszer is majdnem feladta, de végig hitt a helyszínben és persze a saját tudásában. Az elmúlt egy hónap azt mutatja, hogy a helyet mindenki szereti, nagyon jók a visszajelzések, és nagyon sokan érkeznek messziről is.
Cím: 2000 Szentendre, Paprikabíró utca 19.