Fotó: Erdőháti Áron
Mert azt kevesen tudják, hogy a nagybanira nemcsak nagykereskedő, hanem bárki bemehet. Kis tételben persze nem lehet vásárolni, meg azért nem is érdemes ide kibumlizni. (A piac tudatosan a főváros déli részén helyezkedik el az autópályák közelében, hiszen a legtöbb áru ebből az irányból érkezik.) De a nyári befőzéshez megéri itt venni a szilvát meg a barackot.
Fotó: Erdőháti Áron
A Piac Éjszakája igen különlegesen hangzik, de őszintén szólva a nagybani piacon mindig éjszaka zajlik a élet. Erre az alkalomra persze szerveznek egyéb eseményeket, főzéseket bemutatókat, tűzijátékot. És ilyenkor nemcsak a kereskedőkkel, hanem láthatósági mellényben vonuló csoportokkal is találkozhatunk. A láthatósági mellény el is kél, mivel a piacon mintegy 300 targonca és 150 kamion fordul meg egy éjszaka alatt. Rég volt már ilyen halálfélelmem, mint itt. Többször egészen biztos voltam benne, hogy most fog felkoncolni egy targonca, amelyek teljesen kiszámíthatatlan nyomvonalon cikáznak a piac területén.
Fotó: Erdőháti Áron
Ezért is van az, hogy bár a Piac Éjszakája nagyon népszerű rendezvény, maximum 100 látogatót tudnak egyszerre fogadni (a regisztráció fél óra alatt betelt). Ennél nagyobb tömeg már veszélyes lenne. Egészen elképesztő élmény, ahogy a piacon este nyolckor beindul az élet. Közel háromezer kereskedő kínálja itt eladásra az áruját szerte az országból. A közepes családi gazdaságoknak a nagybani piac az egyetlen értékesítése formája, így ők ide hordják fel az árujukat minden nap. És ide járnak a kereskedők is, hiszen ez az egyetlen hely az országban, ahol mindent egy helyen tudnak beszerezni.
Fotó: Erdőháti Áron
A nagybani tehát egy nagy országos találkozóhely. És előfordulhat az is, hogy a Szabolcsból felhozott alma bizony ugyanúgy Szabolcsba kerül majd vissza a zöldégeshez, csak éppen utazik egy sort. A kistermelők csak egy kis árusítóhelyet bérelnek maguknak, hogy mindig ugyanott árulhassanak, de akik egész évben értékesítenek, vagy import áruval is foglalkoznak, azok a nagyobb, állandó raktárak közül bérelnek. A nagybanin egyébként csak és kizárólag zöldség és gyümölcs kapható, húsárú, vagy hal egyáltalán nincs.
Beleszerettem egy láda céklába. Fotó: Erdőháti Áron
Ezen a piacon évente közel 500 ezer tonna áru fordul meg, nyáron pedig különösen nagy a forgalom. Ilyenkor érdemes igazán kilátogatni, hiszen a friss magyar áru áll a középpontban, és az idő is kellemes. A Nagybanin teljesen el lehet veszni, szinte azonnal magával ragad a hely varázsa. Az ember egy fél óráig kétségbeesetten bolyong, aztán teljesen feloldódik a káoszban, és élvezni kezdi az éjszakai nyüzsgés sajátos hangulatát. Amihez a piac dolgozóinak rendezett retró kívánságműsor nyilván többszörösen hozzátett.
Éjszakai nyüzsgés a piacon, Fotó: Erdőháti Áron
Bár most éppen javában a magyar gyümölcsszezon közepén vagyunk, a piac forgalmának legalább a felét (azaz több, mint 200 ezer tonnát) az import és déli gyümölcs forgalom teszi ki. Ami nyáron kisebb ugyan, de ilyenkor is jelentős, mert az ember már csak olyan, hogy akkor is keresi a banánt, amikor van finom barack. Kevesen gondolnak bele, mekkora energia, amíg a banán a vásárlókhoz kerül a boltba. Ebbe is bepillanthattunk egy kicsit a Piac Éjszakáján.
Fotó: Erdőháti Áron
A nagybani piacon hat banánérlelő működik. Ilyenkor, amikor nincs szezon, csak kettő üzemel ennek a működését vehettük szemügyre Patay Péter banánérlelő mester segítségével. És igen, neki tényleg az a munkája, hogy a banánt érlelje, ráadásul ebben mester is. Maximális álommeló. Szóval miután a banánt leszedik Equadorban (teljesen éretlen állapotban) három hetet utazik egy hajón Németországba, onnan pedig kamionokkal hozzánk. És amikor a Budapesti Nagybani Piacra megérkezik, még mindig éretlen. Itt veszi kezelésbe a banánérlelő mester. A nagy sárga tárolókban a banánt 14 fokon bepakolják, majd a konténert lezárják és folyamatosa melegítik fel 19 fokra. A “banánérlelő meleg” kifejezés tehát enyhe túlzás, mivel mint kiderült, a banán 19 fokon érik a legjobban. Én 19 fokban mondjuk inkább megfagyok.A mester feladta hogy minden nap szemügyre vegye, hogy áll a banán érési folyamata, szabályozza az érlelő hőmérsékletét, és etilén gázt engedjen a gyümölcsre, amitől érik a banán. Ezután mi is tartottunk egy banánszemlét, és megállapítottuk, hogy a hármas kamrában a banán a 3.20-as érettségi szintnél tart: azaz enyhén zöld, de már kezd sárgulni.
Ez a banán még éretlen. Fotó: Erdőháti Áron
A kissé éretlen banán után inkább a magyar gyümölcsök felé vettem az irányt. Nem kellett hozzá sok idő, hogy magával ragadjon a lendület, és alkudozni kezdjek egy tálca málnára úgy este 11 körül. És teljesen komolyan is gondoltam, hogy meglepem a családot vele. Meg is beszéltem az árussal, hogy visszajövök a rendezvény végén. Mondjuk nem tudom, hogy gondoltam egy pillanatig is komolyan, hogy még egyszer az életben visszatalálok majd ugyanarra a helyre, ahhoz a málnaárushoz.
Lemérettem egy tálca málnát. Fotó: Erdőháti Áron
A piacon ugyanis nemcsak a forgalom és a zaj nagy, hanem a káosz is. Az árusok látszólag teljesen kiismerhetetlenül, egymás hegyén-hátán állnak, és pakolják ki a ládákat. Az egyik helyen csak barack van, a másik helyen csak áfonya vagy fehér ribizli, aztán három teherautón csak fehérrépa. Kétméterenkét egy-egy széttört dinnye vagy szétgurult káposztahalom színesíti a látványt. A fő raktárépület tetejére felmászva azonban az őskáoszba katonás rend vegyül. Csak felülnézetből látszik, hogy teljesen szabályos rendben állnak egymás mellett a kis fehér furgonok és az árusok. A tetőn ért egyébként a rendezvény csúcspontja a tűzijáték is, ami nem csak a látogatóknak szól, a Piac éjszakája ugyanis az itt dolgozók csapatépítő programja is egyben.
A piac felülről, mellettem Kékedi Tibor, Budapesti Nagybani Piac igazgatója. Fotó: Erdőháti Áron
Piacozni egy egészen fordított világ: egy kistermelő átlagos napja úgy néz ki, hogy reggel hazaér, lefekszik aludni, addig a család bepakolja neki a teherautóba az árut. Délután felkel, megebédel, aztán indul fel a Nagybanira, eladni az árut. Reggel hazaér, és kezdődik az egész elölről. A szünnap pedig nem a vasárnap, hanem a szombat, úgyhogy szombaton még véletlenül se induljunk el a Nagybanira! Az éppen kitört nyári szünet egyébként a piacon is érzékelhető volt. Rengeteg termelő hozta magával a gyerekét, majdnem minden furgonban ült egy kisgyerek, a nagyobbak pedig az áru pakolásában segédkeztek.
