A család az addigi életét hátrahagyva (Feri szoftverfejlesztő, felesége, Kriszta ruhatervező) elhatározta, hogy gazdálkodni fog a Káli-medencében. A fagyikészítésbe tulajdonképpen csak véletlenül csöppentek bele, mégis mára mindenki erről ismeri őket. A környékbeli településnevekről szimplán csak Kő fagyi?-nak nevezett fagyizó híre szájról szájra terjedt, és egyszer csak azt vették észre, minden fagyi elfogy a nap végére.
Feriék egy olasz mestertől tanultak fagyit főzni, ami önmagában biztosíték lehet a minőségre. A titok persze náluk is a frissesség: a friss házi tej és a gyümölcsök helyi termelőktől, illetve a mandula is a környékről érkezik. Feri ragaszkodik a személyes jelenléthez, ezért is állt ellen eddig a terjeszkedésnek. Most azonban a legjobb barátja, Rákár Gábor rábeszélte, hogy nyissanak ugyanezzel a névvel fagylaltozót a fővárosban, a Bartók Béla úton.
Az eredeti terv az volt, hogy Feri majd ingázik, de végül úgy látta, a fagyinak az tesz jót, ha ő állandóan ott van a mindszentkállai üzletben, így a budai részleget barátjára bízta. Gábortól sem áll messze a vendéglátás, többek között az Aranyszarvas Éttermet igazgatta nyolc évig, de van egy játszóháza is a Kopaszi gáton. Ezek mellett tévés producerként készít gasztronómiai műsorokat, így igazán nem áll távol tőle a fagyifőzés.
Helyben főzi a fagyit
Évek óta csodálja Ferit és családját, milyen alázattal készítik a fagyit Mindszentkállán, és úgy döntött, ő is belevág Budapesten. Persze Feri a lelkére kötötte, hogy minden receptet pontosan ugyanúgy kövessen, ahogyan ők az eredeti helyen. Gábor igent mondott – azóta egész nap áll a pult mögött, lefüggönyözött kis műhelyben, és saját kezűleg főzi a fagylaltot.
Azt azért szeretném leszögezni, hogy hiába csinál Gábor mindent ugyanúgy, mint Feri a Káli-medencében, a fagyi nyilván nem lesz teljesen ugyanaz. Eleve a tej nem a Káli-medencéből, hanem Etyekről érkezik – és ez az egyik legfontosabb alapanyag. Gábor magas zsírtartalmú, finom házi tejet használ, hiszen a fagylalthoz az dukál. A tejmentes fagyikínálat egyelőre nem nagy, de ezen igyekeznek változtatni, mert nagy igény van a laktózmentes finomságra.
Dió, fahéj, mangó
A pisztácia- és mangópasztát Gábor Olaszországból rendeli – Feri meghagyta, pontosan melyiket kell –, a mogyorót saját kezűleg héjazza, mert szerinte a géppel pucolt mogyorónak nem lesz olyan az íze. Feri még azt is meghagyta neki, hogy a diófagyiba a diónak csak a felét pirítsa le, a másik felét nyersen tegye bele, mert így lesz a legfinomabb. Ezt egyébként garantálom, könyörgöm, a diófagyit ne hagyjátok ki! Másik hatalmas kedvencem egyébként a fahéj volt, na és persze a mangó.
Gábor tudja, hogy a Kő fagyi? az állandó személyes jelenlétnek köszönheti a sikerét – mint minden jól működő vállalkozás –, így minél több időt szeretne a fagyizóban tölteni. Bár idővel a tervek szerint felvesz majd egy fagyikészítő mestert is. Valószínűleg szükség is lesz rá, hiszen a Kő fagyi? sikere Budán is hatalmas, állandó a forgalom délelőttől egészen késő estig. Gábor pedig, amikor nem fagyit készít, akkor a pult előtt állva beszélget a vendégekkel.
Nem véletlenül lett ilyen népszerű a Kő fagyi? pillanatok alatt, hiszen remek fagylaltról van szó, bár a helyiség még némi szépítésre szorul. Egy gombóc ára 350 Ft, kivéve a mangó, amiből 400, és a prémium brontei pisztácia, amiből 550 Ft egy adag. Ez, mondjuk, nem szegi kedvét a vásárlóknak, ez a legnépszerűbb fagylalt.
Kő fagyi? a Bartókon, 1111 Budapest, Bartók Béla út 35.
