A legjobb, ha a hozzátáplálást 6 hónapos kor körül kezdjük el – erről bővebben itt olvashatsz. Eddig az időpontig a legtöbb, időre született babának a növekedéshez szükséges összes tápanyagot (kivéve a táplálástól függően a K-vitamint, D-vitamint – ezek pótlásáról kérdezd a gyermekorvost!) biztosítja az anyatej vagy az anyatejpótló tápszer.
A fenti táblázat jól mutatja, hogy 1 éves kor körüli időszakban a baba tápanyagigényének nagyobb részét a megfelelő, szuper, családi étrendből is megkaphatja. A „szuper” ebben az esetben elsősorban igény szerinti táplálást jelent (a baba szabja meg, hogy kér-e enni az ételből, és azt is, hogy mennyit kér), másodsorban a megfelelő összetételt jelöli.
A hazai csecsemőtáplálási irányelv így szabja meg a tápanyagok mennyiségének javasolt arányát egy nap során:
– 5–6 hónapos kor: anyatej minimum 80%, zöldség-/burgonya-/húspüré 25%
– 6–7 hónapos kor: anyatej minimum 50%, zöldség-/burgonya-/húspüré 25%, tej/gabonapüré 25%
– 7–9 hónapos kor: anyatej minimum 25%, zöldség-/burgonya-/húspüré 25%, tej/gabonapüré 25%, gabona-/gyümölcspüré 25%
– 9–11 hónapos kor: anyatej minimum 10%, zöldség-/burgonya-/húspüré 25%, tej/gabonapüré 25%, gabona-/gyümölcspüré 40%
– 11 hónapos kortól: fokozatos átállás a családi étkezésre
Jöjjenek a százalékok!
A százalékokat érdemes inkább csak iránymutatásnak venni, és általánosságban véve betartani. Nem lesz semmi gond, ha nem mindennap pontosan ennyi – átlagot kell nézni. Fontosabb, hogy a baba tápláltságát havonta ellenőrizzük inkább a megfelelő percentilis görbén.
NAPI BEVITEL 1 éves kor alatt (E% = energiaszázalék)
SZÉNHIDRÁT: 45E%
FEHÉRJE: max. 15E%
ZSÍR: 4OE%
A babák NAPI energiaigénye:
● 0–2 hónap: 100–110 kcal/kg
● 3–5 hónap: 85–95 kcal/kg
● 6–8 hónap: 80–85 kcal/kg
● 9–11 hónap: 80 kcal/kg
A baba tényleges energiaigénye az egyéni jellemzőktől függ, beleértve az orvosi szükségleteket és a növekedését.
Fehérjék a babának
A napi fehérjebevitel 1 éves kor alatt ne legyen több, mint 15%. A hozzátáplálás alatti nagy fehérjefogyasztás megnövelheti a későbbi túlsúly és elhízás kockázatát.
Jó minőségű, komplett fehérjét tartalmaznak:
- a husik,
- a halak,
- a tejtermékek (sajtok, túró, ricotta, joghurt, kefir, vaj – tehéntejből vagy más állat tejéből 1 éves kor alatt max. 1 dl adható, de nem innivalóként, hanem főzéshez).
Szuper, de nem teljes értékű források még: a hüvelyesek, a szója, egyes gabonafélék stb. Vegán diéta kizárólag szigorú orvosi és dietetikusi kontroll mellett tartható, annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő tápanyagbevitelt, és az étrend kellően tápláló és energiagazdag legyen, ne okozzon fejlődési elmaradást és ne jelentkezzenek hiánytünetek.
Szénhidrát a babának
A szénhidrátok a test fő energiaforrásai. A baba is ebből nyeri energiaszükségletének fontos részét, hiszen rengeteg kalóriát éget el napközben, tehát mindenképpen „tankolnia” kell.
A szénhidrátoknak a baba napi kalóriszükségletének körülbelül 40%-át kell kitenniük.
A baba elsődleges szénhidrátforrása kezdetben az anyatej, ennek hiányában a tápszer, majd ezek mellé jöhetnek a hozzátáplálás alatt:
- a gabonafélék: vassal dúsított gabonakásák, zabpehely; darabos ételt evő babának a tészta, a pékáru (ez nem a kakaós csigát jelenti, hanem pl. a kiflit)
- banán, burgonya, bab, sütőtök
- köretek: bulgur, rizs, quinoa stb.
Semmiképpen ne adjunk a babának rendszeresen szénhidrátcsökkentett termékeket, ne tartsunk szénhidrátmentes/csökkentett diétát, hiszen ez a fejlődés elmaradásával és különféle tünetekkel járna.
Vasgyúró babák
A hozzátáplálás során fontos, hogy naponta adjunk vasban dús ételeket a babának. Nem árt tudni, hogy a vastartalékok 6 hónapos kor körül sajnos kiürülnek. A vas segíti a növekedést, a fejlődést, a baba kognitív funkcióit.
Jól felszívódó vas van:
- a husikban (nem a csirkemellre kell gondolni, sokkal inkább a négylábú állatok húsára, illetve egyes szárnyasokra),
- a májban (ezt heti max. 1 alkalommal, fiatal állattól),
- a halban,
- a vassal dúsított, babáknak gyártott gabonakásában (a csomagoláson ellenőrizhető a vastartalom).
Van még a tojássárgájában, és kicsit rosszabbul hasznosuló formában vas van a hüvelyesekben, vagy tofuban is.
Segítheted a vas felszívódását, ha C-vitamint tartalmazó finomságot teszel a baba vastartalmú ételébe (pl. friss áfonyaszószt a fasírt mellé, egy-egy mangógerezdet ebéd után).
Hasznos zsírok
Tudom, sok szülő nem szereti a halat, és emiatt kevésbé szívesen kínálja a babának, de megéri! Vannak olyan halak, amelyek „úszkálnak” a nagyon hasznos ómega-3 zsírsavban, és szuperül fel is szívódnak belőle. Ez a zsírsav extrém jó a baba idegrendszerének, kulcsszerepe van a növekedésben és a fejlődésben, sőt egyes kutatások szerint a jobb alvást is elősegítheti, továbbá javíthatja az ADHD és az asztma tüneteit.
Heti kétszeri halfogyasztással a baba szükségletei nagyrészt kielégíthetők. Nem kell azonban most rögtön a patikába rohanni ómega-3 kiegészítőért, előtte érdemes megkérdezni a gyermekorvost, illetve arról sem szabad elfeledkezni, hogy megfelelő étrenddel mi magunk is biztosíthatjuk a baba szükségleteit. A kiegészítőknek lehetnek mellékhatásai (pl. rossz lehelet, fejfájás stb).
- Ajánlott ételek: halak (pl. lazac, makréla, hering, busa), dió (allergén!, pépesítve), növényi olajok, avokádó stb.
A tejtermékeket említem még: 2 éves kor alatt nem szükséges zsírszegény verziót venni belőlük (3). A babának szüksége van arra a zsiradékra, hogy egyes, a termékben lévő tápanyagok jól felszívódjanak. Ez nem azt jelenti, hogy szalonnát adunk a babának, de zsiradékra szüksége van: éppen ezért teljes tej, vaj vagy zsírosabb sajtok is mind jöhetnek 2 éves kor előtt. Ne essünk át a ló túlsó oldalára, de jó, ha tudjuk, hogy a zsírfogyasztás és az energiaszükséglet az első életévben végig magas marad.
6–12 hónapos kor között a napi energiabevitel 40%-át kellene adnia a zsíroknak (EFSA). Ez nem kevés, de nyugi, az anyatej, a tápszer, az étrend (teljes tejtermékek, növényi olajok, halak stb.) ezt fedezik.
Összességében változatosan tápláljuk a babát. A tányérján legyen szénhidrát-, zsír- és fehérjeforrás, életkorának, egyéni jellemzőinek és fejlettségének megfelelően. Ne csak zöldség, csak gyümölcs vagy csak hús. Vegyesen, finoman, bátran, az ő üteme szerint!
Ha gond van, az a baba növekedésén és egyéb tünetekből látszani fog, és ebben az esetben a szakember segíthet.
RECEPTAJÁNLÓ:
Források:
- Prell, C., & Koletzko, B. (2016). Breastfeeding and complementary feeding: recommendations on infant nutrition. Deutsches Ärzteblatt International, 113(25), 435–444.
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról hatályos: 2019.11.06 - , Klinikai egészségügyi szakmai irányelv
- Fewtrell, M., Bronsky, J., Campoy, C., Domellof, M., Embleton, N., Fidler Mis, N., Molgaard, C. (2017). Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr, 64(1), 119–132.
