Ha valaki egyszer beleszeret a Balkánba, a szerelem örökké fog tartani. Léteznek utazók, akik gyakran az ízlelőbimbóik igényeit szem előtt tartva választanak ki egy úti célt, a Balkán viszont olyan térség, ahol egy válogatósabb turistát is az a veszély fenyegethet, hogy kihízza a kedvenc szűk farmerját.
A Balkán ízeit gazdagítja a horvát, a szerb, a bosnyák, a montenegrói, a török, a görög, a román, a bolgár, a macedón és az albán konyha is. A térség ízvilága olyan színes és sokféle, hogy bárki találhat valami fogának kedves harapnivalót.
Hús nélkül nincs balkán konyha
Nia Vardalos Bazi nagy görög lagzija igazi kultuszfilmmé vált 2002 óta. A mozi bár kifejezetten a görög kultúra sajátosságait és sztereotípiáit humorizálja, egy-egy jelenetben bármelyik balkáni ország lakói magukra ismerhetnek.
Az egyik résznél a főhős közli a rokonaival, hogy a párja nem eszik húst, a bejelentést pedig kisebb sokk követi. Egy nagynéni végül azzal oldaná a feszült helyzetet, hogy nincs probléma, akkor ha mást nem, bárányt készít az újdonsült családtagnak.
Ahogy sok más jelenet, így ez is a kulturális hagyományból merítkezik. A Balkánt ugyanis túlzás nélkül nevezhetjük a húsimádók kánaánjának. A legismertebb kaják közé tartozik a pljeskavica, csevapcsicsa, raznjici, muckalica, shish kebab és csufti.
Természetesen mi nem ajánljuk a vegetáriánus olvasóinknak, hogy ha nem fogyasztanak húst, "egyenek bárányt" a balkáni kiruccanásuk során. És nem is kell.
Bár a helyi specialitások valóban húsközpontúak, létezik számtalan zöldséges és rizses köret, amik közül bátran lehet válogatni. Amennyiben viszont ezek önmagukban nem nyerik el a tetszéseteket, de mindenképp megkóstolnátok valami helyi finomságot: ott a túrós burek.
A Balkán nem sótlan, és az ízetlen ételeket sem szeretik
A Balkánban még megvan a szenvedély és ösztönösség. Ha egy helyi meghallja a kedvenc zenéjét, teljesen természetes számára, hogy azonnal énekelni kezd. A térség éttermeiben vacsorázva épp ezért egyáltalán nem kell csodálkozni azon, ha a körülöttünk lévő asztaloknál egyszer csak rázendítenek. Ha pedig nagyon jó az a szám, pár perc után garantáltan pohár sem marad épen a hangos dalolászók mellett.
És hogy milyen harapnivalókat részesítenek előnyben egy ilyen térségben? Persze, hogy az ízeseket. A balkáni országok általában rengeteg fűszert használnak az ételeikben. A kedvelt hozzávalók közé tartozik a bazsalikom, a kakukkfű, a rozmaring, a kapor, a petrezselyem, a majoranna, a babérlevél, az oregánó, a csípős pirospaprika és a fokhagyma.
Balkán és egy falat történelem
Ha valaki nemcsak az ízletes ételeket kedveli, de a történelem és a kaják fúzióját is, a Balkán biztosan neki való terep. A térségben ugyanis egyszerre elégíthetők ki a gyomor igényei és a szellemi kíváncsiság.
Ahogy a Balkán zenéjében és hagyományaiban, úgy a konyhájában is számos kulturális hatás keveredett. A terület egy jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt mintegy 500 évig , így a török impulzusok és ízalapok máig visszaköszönnek a balkáni országok húsos, fűszeres ételeiben és tésztaalapú desszertjeiben. És minél inkább haladunk kelet felé a térségben, annál erősebben érezhetők és ízlelhetők ezek a hatások.
Persze, ezek nem feltétlen azonosíthatók kóstolás alapján. A sertéshús használata például azért vált rendkívül népszerűvé Szerbiában, mert az ételt nem adóztatták a törökök.
A különböző konyhákban fellelhetők egyébként többek között a magyar, az osztrák és az olasz gyökerek is, így a rántott húsételekből, pörköltekből és a tenger gyümölcseiből is válogathatunk a helyi étlapokon. Azon sem kell aggódni, hogy lemaradunk az igazi balkán konyháról, ha épp egy jó pörköltöt kívánunk az utazás alatt. Ezen ételek ízvilágát ugyanis már "balkánosították" az évszázadok alatt.
