A tésztát felhasználás előtt kivesszük a hűtőből, hogy a benne lévő vaj kicsit visszapuhuljon.
A diót egy tálba tesszük, és hozzáadjuk a mazsolát, a kandírozott narancshéjat, a citrom és a narancs reszelt héját, a vaníliás cukrot, a fahéjat, szerecsendiót és a baracklekvárt.
Egy gyorsforralóban összemelegítjük a tejet a cukorral és a mézzel. Nem kell felforralni, mert félő, hogy a tej túrósodni kezd, és az nem túl szép látvány. Amikor a cukor és a méz elolvadt a tejben, hozzáöntjük a diós töltelékhez, belefacsarjuk negyed citrom levét is, és jól összekeverjük. 20 percre a hűtőbe tesszük.
A tésztát enyhén lisztezett felületen körülbelül 3 mm vastagságúra nyújtjuk, majd egy kiszúróval köröket vágunk belőle. Én 5 cm-es formát használtam. A töltelékből fogunk egy keveset, hengerré formáljuk és a körök ívét követve rátesszük a tésztára, feltekerjük őket, és a széleit kissé lenyomkodjuk, majd meghajlítjuk kicsit, hogy minél inkább kifli formájuk legyen. Célszerű sietni a betöltéssel, mert ahogy szárad a levegőn a tészta, egyre jobban repedezni fog.
Miután betöltöttük a tésztát, sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, lekenjük a felvert tojással, és 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 15 perc alatt megsütjük őket. Miután megsültek, kivesszük a sütőből, és hagyjuk kicsit hűlni.
Míg hűlnek a kiflik, egy lábasba vizet engedünk, ráhelyezünk egy keverőtálat – figyeljünk rá, hogy ne lógjon bele az alja vízbe –, és vízgőz fölött megolvasztjuk az étcsokit. Beleteszünk fél evőkanál olajat is. Amikor megolvadt a csoki, és a kiflik egy kicsit már meghűltek, egy villa segítségével a csokiba mártjuk őket, majd visszatesszük a zsírpapírra, és hűvös helyen rádermesztjük a csokit.
A fehér csokit is az imént leírtak szerint felolvasztjuk. Ha megolvadt, egy kanál segítségével random rácsurgatjuk a kiflikre, hogy még mutatósabbak legyenek. Ismét hűvös helyre tesszük, hogy megdermedjenek, és már ehetjük is.
